Vukovich Miklós (1939–2001)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2017. augusztus 21., 14:26-kor történt szerkesztése után volt.

építészmérnök, főépítész

Tartalomjegyzék

Élete

Vukovich Miklós 1939. december 27-én született Komáromban. Felesége, Környefalvi Krisztina 1966-ban adott életet első gyermeküknek - a később információ-szervezéssel foglalkozó -, Editnek. A család 1978-ban Márton névre keresztelt kisfiuk érkezésével vált négytagúvá, aki életét a papi pályának szentelte.

Miklós 1965-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját. 1967-ig kivitelezőként, majd 3 évig a Pest Megyei Kereskedelmi Tervező Vállalatnál tervezőként dolgozott. Szakmai tudását az 1970-1972 közötti időszakban jelentősen bővítette: a mesteriskola elvégzése után már vezető tervezőként, műszaki és beruházási szakértőként is kikérhették véleményét az érdeklődők.

1970 és 1987 között a Középülettervező Vállalat műteremvezető és tervező munkatársa volt. Az addig Budapesten berendezkedett család 1987-ben Medovarszki János hívására Békéscsabára költözött, ahol a családfő (saját szavaival élve a tervezőasztal melletti életet frontharcosi szerepre cserélte) 1991-ig a megyei, utána a városi főépítészi hivatalt viselte. Munkája során 4 főből álló tervezőcsoportot irányított, célja egy rendezett, lakosok igényeinek maximálisan megfelelő sok arcú (tehát nem egységes, mivel szerinte a folyamatosan új oldalát mutató, különleges negyedekkel tarkított lakóhely felel meg legjobban az emberi igényeknek) város kialakítása volt. Szívesen beszélgetett a helybéliekkel, az eszmecserék során felszínre kerülő kéréseket szem előtt tartva próbált meg pályázatokat kiírni, hogy kellemes és gazdaságilag is hasznos környezetet alakítson ki az itt élőknek. A város teljes rendezési tervét közszemlére bocsátotta: a Jókai Színház előtt elhelyezett vitrinekben bárki megtekinthette a megyeszékhely következő 10 évében bekövetkező építkezések és beruházások tervezetét. A témát tárgyaló képviselői fórumokon számított a tervek alapján felkészült, javaslatokkal előálló polgárok jelenlétére, akik véleményét felhasználva tovább formálta a kialakuló városképet.

Több tucat nyaraló, társasházi lakás, illetve a különlegességként ható - helyi önkormányzat támogatásával - sorházként felépült lakóegyüttes megtervezése köthető nevéhez. Magánépületek mellett természetesen rengeteg középület megtervezésében is szerepet játszott. Olyan jelentős országos beruházásokhoz járult hozzá, mint a Zalaegerszegi Technika Háza, a Dabason felépült iroda- és házegyüttes, a Budapesti Orvostovábbképző Intézet oktatási épülete, a szentendrei szakorvosi rendelő, az érdi művelődési ház, a Budapest Sportcsarnok (a tervezőbrigád egyik vezetője volt ekkor) vagy a fővárosi Városligetben található Nemzeti Színház. Munkásságának helyi bizonyítékai közül kiemelkedik a Rózsa Ferenc Gimnázium épülete, a Csaba utcai tömbbelső első vázlata, az Univerzál Áruház, a római katolikus “Jézus Szive” templom, a csabai piac (korszerűsítési tervét készítette el), a Nagyrét gazdálkodók számára hasznos elrendezése, a nyugdíjasház építési, majd kibővítési tervezete, a Csaba Center Kereskedelmi Központ valamint a belvárosi Csaba korzó névre keresztelt sétálóutca is. Művészi hajlamainak köszönhetően számos köztéri alkotás (például az Árpád fejedelem tér elnevezését megjelenítő oszlop) elkészítésében vett részt, a gyakran szobrászművészekkel folytatott együttműködésekből létrejött műremekek a mai napig megyeszékhelyünket díszítik. A több éve halogatott, 1954 óta a helyi általános iskolának otthont adó geszti Tisza-kastély négycsillagos szállodává alakításának terve mellett a Békéscsabán található francia Total cég benzinkútjának egyedi - korábban a hagyományos típustervet akarták viszontlátni, de végül a kész terv meggyőzte a tulajdonosokat - épülete is a főépítész sokoldalúságára és kreativitására vall.

Rendszeresen indult magyar, illetve külföldi rendezésű tervpályázatokon, melyekről mindig eredményesen, díjakkal a kezében tért haza. Egyéni résztvevőként jelen volt a XVIII. Országos Műemléki Konferencián, de előadóként is sűrűn fellépett különböző találkozókon (például a Békés Megyei Építész Kamara, a Magyar Urbanisztikai Társaság Békés Megyei Csoportja és a megyei képviselő-testület konzultációs irodája által szervezett szakmai rendezvénysorozaton, vagy a Békés Megyei Tanács műszaki osztálya, az Agrokomplex Ipari Rt., a Multimodul Bt. Mérnöki Iroda rendezésében létrejött vésztői ismeretterjesztő előadásokon is).

Gyakran kérték fel megyei építészeti pályázatok, versenyek (ide sorolható többek között "Az év lakóháza" elnevezésű pályázat) bírái közé. Munkájával kapcsolatos televíziós szereplései mellett sokszor találkozhattunk nevével a helyi lapokban, az újságírók szakmai tanácsadóként vonták be cikkeikbe a városi főépítészt. Számítottak rá rangos városi eseményeken is: 1993-ban ő vezette körbe a Békéscsabára érkezett negyvenfős német delegációt a városháza épületében; a városháza Mokos Termében rendezett Békés Megyei Építészek Kiállításának megnyitása is hozzá kötődik.

A csabaiak tehetséges építésze sok szakmai szervezetbe bekerült: először csak tagja, majd 1993 és 1996 között elnöke volt a Magyar Építészkamarának, felvételt nyert az ÉTE (Építéstudományi Egyesület) és a MUT (Magyar Urbanisztikai Társaság) köreibe, továbbá ő töltötte be a Magyar Építőművészek Szövetsége Körös-völgyi Csoportjának megyei elnöki pozícióját. Elismerései között szerepel a “Zalaegerszegért”, a “Budapestért” és a “Tudományos Élet Fejlesztéséért” adományozott érem, továbbá a “Munka Érdemrend” ezüst fokozatával is kitüntették.

Vukovich Miklós hosszan tartó betegség után 2001. december 9-én, pár nappal 62. születésnapja előtt hunyt el. Békéscsaba főépítészét a helyi önkormányzat saját halottjának tekintette.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök