Újkígyós

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2016. szeptember 19., 11:22-kor történt szerkesztése után volt.

Újkígyós a Körösök és a Maros között található.

A közel 5400 lakosú település Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nyugatra 26 km-re helyezkedik el.

Autóval Békéscsaba és Gyula felől Szabadkígyóson át, nyugatról Gerendás irányából is megközelíthető.

Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba – Szabadkígyós – Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.

Tartalomjegyzék

Történet

A település neve először egy 1398-as oklevélben szerepelt, majd a 15 -16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta. A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként Harruckern János György, aki nem telepített be új lakosokat, hanem állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, a kígyósi puszta Wenckheim József Antal tulajdonába került. A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. Az 1814. szeptember 1-én kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt le Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története. A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19-20. század fordulójáig nem is jelentek meg. 1845-ben Wenckheim József Antal elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet (Nép-Vének Tanácsa). A Tanács kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848-49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró Meszéna Ferenc. Bár a letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált, 1858-ban épült a település új temploma, melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott, szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket az Alföldön. 1884-ben a község megvásárolta a területének földjét és egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt 1905-re fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló kollektív gazdaságokat hoztak létre: 1948-ban a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd 1950-ben az „Új Élet” tszcs-t. 1950-ben megalakult a Községi Tanács, Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött Szabadkígyós. 1960-ra Újkígyós termelőszövetkezeti községgé vált, a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami 1992-től több kisebb szövetkezetre esett szét. A rendszerváltást követő választás után felállt az új önkormányzat. Újkígyós 2009. július 1-én kapta meg a városi rangot.

Gazdaság

Újkígyóst sokáig a dohánytermesztés mellett a legeltető állattartás jellemezte, melyeket a 19. században felváltott a növénytermesztés és kertgazdálkodás. Napjainkban a görögdinnye termelés jellemző, valamint különböző vállalkozások (húsipari, furnér-lemez előállító, szállítási, vasipari) működnek a településen.

Kultúra

Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár mellett az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsöde-óvoda), az önkormányzat és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár.

Forrás

Külső hivatkozások

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%9Ajk%C3%ADgy%C3%B3s”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök