Békéscsaba címere
A BékésWiki wikiből
Békéscsaba jelenlegi címere megegyezik az 1918-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott település első címerével.
Tartalomjegyzék |
A címer leírása
„Világosbarna, domború, keretes ovál pajzsot a pajzsderékon fehér (ezüst) hullámos pólya osztja két szimmetrikus mezőre. A pajzsfő felé eső mező égszínkék, a hullámos pólyán ágaskodó kétfarkú sárgásbarna oroszlán, jobb mancsában három búzakalásszal látható. A pajzstalpban a pajzslap felé fokozatosan sötétedő tónusú zöldszínű, benne a pajzstalp felé fokozatosan sötétedő égszínkékben árnyékolt hal látható. A címerpajzs fölött pántos sisak (a sisak színe acélkék, a belseje mélybarna, a pántok világosbarnák). A nyakrészen kötélfonatú aranyláncon bíbor ékköves medál. A sisak felett ötlombú (levelű) sisakkorona fehér és égszínkék gyöngyökkel díszítve. A sisakdísz a sisakkoronából kiemelkedő barna szőlőkaróra felkötözött három szőlőfürttel terhelt leveles szőlővessző. Az akantuszlevelet ábrázoló sisaktakaró baloldalt égszínkékből világosszürkébe átmenő tónusú, jobboldalt bíborból világosbarnába. A pajzstartóként a pajzs mellett jobbról balra elhelyezett zöld pálmaág szerepel, amelyet bíborszínű, csokorra kötött széles szalag fog össze.”
Története
Az újratelepült Csaba 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is Békés vármegye részévé vált, valamint pecsétet kapott. A félkoszorúval határolt ovál címerpajzsban egy ágaskodó, első lábaival három szál búzakalászt tartó oroszlánt, alatta egy tóban lévő halat ábrázoltak. A pajzson leeresztett rostélyú sisak és szőlőtő kapott helyet. A kétfarkú oroszlán Löwenburg János Jakab, Békés vármegye főispánjának a címeralakja volt.
1918-ban Békéscsaba rendezett tanácsú város lett. A címerhasználatot a szervezési szabályrendelet határozta meg. Az oválpajzsra a pecséthez hasonlóan búzakalászt tartó oroszlán és egy körbekerített hal került. A pajzson sisak, korona, sisakdísz, szőlőtő és címertakaró kapott helyett. A címer alsó részére bíborszínű szalaggal átkötött pálmaágakat helyeztek el. 1929-ben el akarták távolítani a címerben szereplő oroszlán egyik farkát, mivel a kétfarkú címerállat a csehekéhez hasonlít. A városi címer végül változatlan maradt.
Békéscsaba újjátelepítésének 250. évfordulója alkalmából, 1968-ban új címer készült. A korábbi jelképet 1945 óta nem használták. A címerpajzs arany szegélyt kapott, megjelentek a város színei (fehér és kék). Az oroszlán a búzakalászt és kalapácsot tartott a mellső lábaival. A pajzson egy gyárépületet és a kalapács szimbolizálta a fejlődő ipart. A korábbi címerből megmaradt az oroszlán, a szőlőfürt és a hal. Az alsó fehér hullám az Élővíz-csatornára utalt, a címer tetejére egy ötágú vörös csillag került. A város tanácsülése 1968 áprilisában jóváhagyta a település új címerét, melyet Gaburek Károly festőművész tervezett.
1990-ben Mazán Mátyás tanácselnök kezdeményezte, a tanácsrendelet visszaállította a korábbi, historizáló címert. Békéscsaba címerét az olajfestmény alapján Jelinek János grafikus rajzolta újra.
Források
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 13–14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/1992. (XII.18.) önkormányzati rendelete a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről. In: Docplayer.hu
- Békéscsaba város új címere. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 63. szám (1968. március 15.) 1. p.
- Címer-ABC : Békéscsaba. In: Magyar Hírlap, 8. évf. 306. szám (1975. november 22.) 9. p.
- Elfogadta megyénk székhelyének új címerét Békéscsaba város tanácsülése. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 100. szám (1968. április 30.) 1. p.
- Jároli József: Múltunkat őrző mai jelképeink: a címerek. In: Mágori Románc (Békés Megyei Hírlap), 51. évf. 203. szám (1996. augusztus 31. – szeptember 1.) IV. p.
- Historizáló alkotás. In: Mágori Románc (Békés Megyei Hírlap), 51. évf. 203. szám (1996. augusztus 31. – szeptember 1.) IV. p.
- Le akarták operálni az oroszlán egyik farkát Békéscsaba címerében. In: Pesti Napló, 80. évf. 264. szám (1929. november 20.) 6. p.
- Seleszt Ferenc: Jelinek Lajos gyönyörű hobbija. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 308. szám (1994. december 30.) 6. p.
Kapcsolódó irodalom
- Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek. Budapest : Gondolat, 1983
