Bonyhay Benjámin (1805–1885)

A BékésWiki wikiből

jegyző, vármegyei hivatalnok, költő

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 2.1 Petőfi barátja 3 Művei 4 Emlékezete 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Bonyhay Benjámin 1805. október 17-én született Füzesgyarmaton. Édesapja Bonyhay Sándor református lelkipásztor, esperes, édesanyja Kádár Julianna.

Elemi iskolába Füzesgyarmatra és Nagyszalontára járt. Középiskolai tanulmányait a jogi fakultással együtt a debreceni kollégiumban végezte. 1824-től Lőcsén tanult, a joggyakorlatot Békés vármegyében, Gyulán töltötte báró Rudnyánszky Sándornál, majd Novák Antalnál.

1831-ben megházasodott, Kuczián Katalint vette feleségül. Két gyermekük született, Veron és Júlia. Kuczián Katalin édesanyja (Major Zsófia) és nagyanyja (Benka Ádámné Thomázy Erzsébet) Szendrey Júlia mezőberényi nevelői voltak.

Bonyhay Benjámin 1885. szeptember 9-én hunyt el Mezőberényben. Szeptember 11-én helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1827-ben Mezőberény község jegyzője lett. 1831-ben kidolgozta a kolera elleni védekezés programját, az intézkedéseknek köszönhetően a halálesetek száma a vármegyei átlag alatt maradt. Szerette volna megakadályozni a mezőberényi evangélikus gimnázium áthelyezését, az intézmény 1834-ben Szarvasra került. Támogatta a magyar nyelv hivatalossá tételét, 1830-tól a német helyett magyarul vezette a jegyzőkönyveket. 1845-ig töltötte be a jegyzői tisztséget. 1846-ban megválasztották a vármegye táblabírójának. 1846-tól a Békés–Bánáti Egyházmegye gyomai, majd a gyulai kerületének iskolafelügyelője volt. Az 1848–1849-es szabadságharc idején századvezetőként részt vett a becskereki táborozáson.

1848-ban Békés vármegye árvaügyi számvevőjeként, 1849-ban főszámvevőként tevékenykedett. Bonyhay végezte a vármegye árvaügyeinek irányítását, az árvaügyi rendszabály kidolgozását. Később vármegyei főpénztárnokként és az árvabizottmány vezetőjeként dolgozott.

Visszatért Mezőberénybe, ahol árvagyámi munkakört kapott. 1854-től egész életében a Békés–bánáti egyházi vidék világi tanácsbírója volt. Szerepet vállalt a protestáns pátens (1859) elleni küzdelemben, a protestáns egyházi jog védelmében. Bonyhayt perbe fogták, a börtönt végül elkerülte, a protestáns pátenst pedig visszavonták. 1863-ban megválasztották a Békés megyei Takarékpénztár egylet pénztárnokának. Az 1881-ben megalapított Mezőberényi Népnevelési Egyesület elnöki tisztségét viselte.

A duális tudományszemléletet (hit és tudomány) képviselte, közreműködött az iskolaügy korszerűsítésében. Pedagógiai tárgyú, nevelő célzatú szépirodalmi műveket írt. Első elbeszélése 1858-ban jelent meg a Vasárnapi Ujságban. Elbeszélő költeményeit füzetekben adta ki, a bevételt jótékony célokra fordította. Írásait a Vasárnapi Ujság mellett főként a Pesti Napló, Békés, Békésmegyei Közlöny, Falusi Esték, Protestáns Naptár és a Néptanítók Könyve közölte. Gyűjtötte a tájszavakat, a Békés című politikai és vegyes tartalmú közlöny külső munkatársa volt.

Hivatali teendői mellett a saját és a Wenckheim birtokon gazdálkodott.

Petőfi barátja

Petőfi Sándor barátja volt, 1842-ben ismerkedtek meg Mezőberényben. A költő 1843 szeptemberében egy hetet Bonyhayéknál vendégeskedett. Petőfi a későbbiekben feltehetően Bonyhay hatására népdalokat is írt. Jártak együtt Gyulán.

Orlai Petrics Soma festőművész 1849-ben megfestette Petőfit, a költő Bonyhay Benjámin karosszékében foglalt helyet. A Petőfi család Bonyhay "bőrös ekhós kocsijával" indult el Mezőberényből Nagyváradra.

Művei

• A falu birája (Buda, 1846) – A Népkönyvkiadó Egyesület jutalomban részesítette.
• Népiskolai jutalomkönyv jó gyermekek számára (Szarvas, 1848)
• A szülők hivatása (Gyula, 1858)
• Három komának beszélgetése a szabadságról (Debrecen, 1867)
• Könnyebb egy atyának hat gyermeket eltartani, mint hat gyermeknek egy atyát (1867)
• Hasznos mulattató kisebb és nagyobb korú gyermekek számára (Debrecen, 1869)
• Jótékonyság lantja (Debrecen, 1874)
• Irányadó az iskolában és az életben (Budapest, 1886)

Emlékezete

• 1973-ban emléktáblát avattak a tiszteletére.
• Mezőberényben 1991-től utca viseli a nevét (egykori Korvin O. utca).

Források

• Bonyhay Benjamin. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2022. 10. 21.)
• Elek László: Bonyhay Benjámin emlékezete. In: Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. 59–83. p. (Látogatva: 2022. 10. 20.)
• Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest : Pallas, 1922. 64., 529. p. (Látogatva: 2022. 10. 21.)
• Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény. In: Békési Élet, 1. évf. 3. szám (1966) 62–64. p. (Látogatva: 2022. 10. 21.)
• Mezőberényi Hírmondó, 1. évf. 6. szám (1991. augusztus) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petőfi Mező-Berényben. In: Vasárnapi Ujság, 28. évf. 9. szám (1881. február 27.) 138. p. (Látogatva: 2022. 10. 22.)
• Petőfi örökségének méltó folytatása. In: Békés Megyei Népújság, 28. ávf. 62. szám (1973. március 15.) 1. p. (Látogatva: 2022. 10. 22.)

Kapcsolódó irodalom

• Bonyhay Benjamin meghalt. In: Békés, 4. évf. 37. szám (1885. szeptember 13.) 3. p.
• Göndöcs Benedek: Bonyhay Benjamin emlékezete. In: A Békésvármegyei Régészeti és Müvelödéstörténelmi Társulat Évkönyve 1884–85. Szerk.: Zsilinszky Mihály. B.-Gyula : Békésvárm. Régészeti és Müvelödéstört. Társ., 1886. 5–10.p.
• Jeszenszky Károly: Bonyhay Benjámin. In: Békés, 4. évf. 38. szám (1885. szeptember 20.) 1–3. p.
• Jeszenszky Károly: Petőfi Mező-Berényben. In: Békés, 31. évf. 32. szám (1899. augusztus 6.) 2–4. p.
• Kóhn Dávid: Petőfi Sándor Gyulán. In: Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937. 77–83. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kondor Elemér: Visszaemlékezés. In: Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 81. szám (1885. október 8.) 1–2. p.
• Mezőberényi almanach. Összeáll. és szerk.: Pallagi Mária. Mezőberény : Könyvtárpártoló Alap., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nagy Károly: Bonyhay Benjámin emléke. In: Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 81. szám (1885. október 8.) 1. p.
• Nagyné Varga Éva: Pillanatképek Békés megye irodalmi életének múltjából művelődéstörténeti kitekintésekkel: A kezdetektől a kiegyezés koráig. In: Bárka, 8. évf. 4. szám (2000) 56–67. p.
• Petőfi barátja volt. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 255. szám (1995. október 31.) 3. p.
• Petőfi Békésmegyében. In: Békés, 55. évf. 26. szám (1923. március 31.) 1–3. p.
• Száz éve halt meg Bonyhay Benjámin. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 210. szám (1985. szeptember 7.) 9. p.

Külső hivatkozások

• Bonyhay Benjámin. In: Magyar életrajzi lexikon
• Bonyhay Benjamin. In: Wikipedia