Méntelep (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

Tartalomjegyzék 1 A méntelep története 2 Elhelyezkedése 3 Működése 4 A méntelep személyi állománya 5 Lásd még 6 Képgaléria 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom 9 Külső hivatkozások

A méntelep története

A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott, többek között a Magyar Királyi Állami Méntelep Békéscsabán.

A csabai méntelepet 1893-ban hozták létre. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának célja a magyar lótenyésztés előremozdítása volt.

A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak a tervei szerint 1893-ban Wagner József állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A parancsnoki és állatorvosi lakóházak között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas istálló.

Az 1944-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 1950–1958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.

Elhelyezkedése

A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták. A Kazinczy utcán parancsnoki épület, az Ihász utca sarkán tiszti lakás volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy 1944-es bombatalálat után megsemmisült. A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt, a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.

Működése

A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.

A méntelep személyi állománya

• Vály László (alezredes)

• Dr. Korompai Viktor (1895–1982)

• Dubszky Ferenc (1914–2003)

• Békési (Bartik) Mihály (1908–2000)

• Barha Lajos (1916–1992)

• Domokos Imre (1922–1997)

Lásd még

• Mezőhegyesi Ménesbirtok

• Kiss Imre (1937–2009)

• Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)

Képgaléria

Párosítási-jegy

Források

• Gécs Béla: Békéscsaba Anno... városunk régi és mai arca, 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Heti Mérleg, 4. évf. 28. sz. (1994. július 14.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, elektronikus változat: [1])
• Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében. 1. köt. Gyula : Linotype Bt., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Megemlékezés Csabai-Wagner József építészről. In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja (Látogatva: 2014. 11. 19.)
• Podmaniczky Gyula: Magyarország ménesei 1903-ban. In: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Látogatva: 2014. 11. 19.)

Kapcsolódó irodalom

• Magyar Lovaskönyv. Budapest : Natura : Corvina, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Antik békéscsabai fotók és képeslapok gyűjteménye. In: Antikfotó (Látogatva: 2014. 12. 10.)
• Békéscsaba bombázása 1944 Szeptember 21. In: A II. Világháború Hadtörténeti Portálja (Látogatva: 2014. 12. 10.)
• Cikk az állami méntelepekről
• Képeslap a méntelepről
• Magyar Lovas Szövetség