Gerla

A BékésWiki wikiből

A Békéscsaba belvárosától 8 km-re fekvő városrészt a Békéscsabát és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba–Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető.

Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Széchenyi-Weinckheim birtok – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az Ó-gerlai Kovácsi erdőben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

Tartalomjegyzék 1 Adatok 2 Története 2.1 Ó-Gerla 2.2 A mai Gerla 3 Lásd még 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Térképek, birtokvázlatok 7 Külső hivatkozások

Adatok

• GPS koordináták: 46.700907,21.184874
• Földrajzi koordinák: é. sz. 46° 42′ 1.10″, k. h. 21° 11′ 7.40″
• Irányítószám: 5623

Története

Ó-Gerla

A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV–XVI században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az Ó-gerlai Kovácsi erdőben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.

A mai Gerla

A település a XVIII. században Wenckheim József Ágoston Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854–1862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888 tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré védgátat építettek. Az uradalmat Károly fia, Géza mintagazdasággá fejlesztette. A XX. század első felében a gerlai uradalmat lórévasút (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a Pósteleki uradalommal, s azon keresztül más településsekkel is.

A II. világháború után az egykori uradalom és park nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Lásd még

Gerlai vonatkozású szócikkek

Források

• A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása. A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
• Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
• Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
• Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923
• Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
• Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
• A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, (Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
• A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011
• A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, (Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
• Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.
• Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.
• Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (szakdolgozat, 2011)
• Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.
• Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In: Ország Világ, 21. évf. 51. sz. (1977) 16–17. p.
• Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In: Magyar Hírlap, 15. évf. 9. sz. (1982. január 12.) melléklet, 2–3. p.
• Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In: Méhészet, 22. évf. 7. sz. (1974) 130. p.
• Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 145. sz. (2005. június 23.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Méri István: A nadabi kályhacsempék. In: Archaeológiai Értesítő, 84. évf. (1957) 187–206. p.
• Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében. (szakdolgozat)
• Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)
• Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
• Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.
• Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.
• Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In: Orvosi Hetilap, 112. évf. 10. sz. (1971. március 7.) 567–569. p.

Térképek, birtokvázlatok

• Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. (Lelőhely: ?)
• Gerla. II. Katonai felmérés térképe. In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
• Gerla. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal)
• Gerla. Kataszteri térkép. 178? (II. József-féle kataszteri felmérés) (Lelőhely: ?)
• Gerla. Térkép. In: Google
• Gerla-Póstelek nagyközség Békés megyében 1884. Kataszteri térkép [online]. In: MOL térkép adatbázis. Megjegyzés: A MOL térkép adatbázisában a Tárgy mezőben a Gerla kifejezésre kell rákerestetni.

Külső hivatkozások

• Gerla (archív honlap)
• Gerla (Gerla története a gerlai iskola website-ján, látogatva: 2016. 07. 26.)
• Békéscsaba, Gerla, Magtár (fotó, 2003, látogatva: 2016. 07. 26)
• Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély (fotó a bejáratról, 2003, látogatva: 2016. 07. 26.)
• Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély (fotó a belső udvarról, 2004, látogatva: 2016. 07. 26.)