Wenckheim Krisztina (1849–1924)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ker0 (vitalap | szerkesztései) 2020. július 30., 19:50-kor történt szerkesztése után volt.

grófnő

Tartalomjegyzék

Élete

Wenckheim Krisztina grófnő

Wenckheim Krisztina 1849. április 21-én Ókígyóson (ma: Szabadkígyós) született Wenckheim József Antal gróf egyetlen gyermekeként. Édesanyja Scherz Krisztinacherz Krisztina (1825–1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal, édesapját pedig 1852-ben veszítette el.

A szülők halála után gyámok nevelték fel: nagymamája, Müller Katalin és Göndöcs Benedek, gyulai apátplébános. Ferenc József uralkodót és nejét, Erzsébet királynőt (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, melyet az 1950-es években ledöntöttek. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté.

1872. június 18-án házasságot kötött unokatestvérével Wenckheim Frigyessel, aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építtetett, 1874–79 között Ybl Miklós tervei alapján. Wenckheim Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen.

Hét gyermekük született:

Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt.

A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I. oszt. Erzsébet-rendet.

1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson.

Fontosabb adományok

1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán, a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. 1921-ben Krisztina és gyermeke, József gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre-telepet. Wenckheim Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1 500 Ft-ot adományozott.

Nőegylet

A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke Jankovich Stefánia (gróf Wenckheim Józsefné) volt, aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután Wenckheim Krisztina került a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott. A rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az ún. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.

Árvaház

Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig továbbtanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával kápolnát építtetett.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök