Tevan Andor (1889–1955)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2020. január 3., 20:49-kor történt szerkesztése után volt.

nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő

Tevan Andor (1889–1955)

Tartalomjegyzék

Élete

Tevan Andor 1889. augusztus 15-én Békéscsabán született zsidó családban. Édesanyja Fischer Teréz (1863–1944), édesapja Tevan Adolf (1854–1921). Andornak kilenc testvére született: Sándor (1884–1887), Gizella (1886–1963), Flóra (1887–1944), Ferenc (1891–1944), Rezső (1893–1944), Ilona (1896–1941), Erzsébet (1899–1945), Margit (1901–1978) és László (1903–1943).

Édesapja 1903-ban megvásárolta a Békéscsabáról elköltöző Lepage Lajos Vasút utcai könyv- és papírkereskedését. A kisüzemi jellegű nyomda 4 fővel és 2 nyomdagéppel kezdte meg működését 1903. április 1-én. A családfő a könyvszeretettől vezérelve elhatározta, hogy egyik gyermekét nyomdásznak fogja kitaníttatni. Választása Andorra esett.

Andor 1907-ben sikeres érettségi vizsgát tett a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban, majd beiratkozott a jó hírű bécsi nyomdász iskolába, a Graphische Lehr und Versuchsanstaltba. A tehetséges és lelkes fiatalember két év alatt sajátította el a nyomdaművészet fortélyait.

Fischer Clarissával (1894–1977) kötött házasságából három gyermekük született: Andor (1916–1945), Zsuzsa (1919–1989) és Gábor (1923).

1944. április 3-án 32 baloldali gondolkodású férfival együtt letartóztatták, majd egy Bécs környéki lágerbe deportálták. A koncentrációs táborból 1945. április 20-án szabadult.

1955. október 5-én Budapesten hunyt el. Október 12-én helyezték végső nyugalomra Budapesten a rákoskeresztúri izraelita temetőben.

Halálát követően, 1955-ben jelent meg A könyv évezredes útja című műve.

Munkássága

Mivel édesapja nem értett a nyomdászmesterséghez és minden idejét lekötötte a könyv- és papírkereskedés, a nyomda irányítását rábízta tehetséges és lelkes fiára.

Tevan Andor tanulmányai végeztével három esztendei részletfizetésre megvásárolt két modern betűcsaláddal – a Behrens Antiquaval és a Tiemann Mediaevalttal – könyvnyomtatásba kezdett. Tehetségének, akaraterejének és lelkesedésének köszönhetően a könyvnyomtatás terén alig egy esztendő alatt országos hírnévre tett szert.

Első munkája egy környékbeli költőnő, Dapsy Gizella verseskötete volt. A fiatal nyomdász a költőnő révén ismerkedett meg Rozsnyai Kálmánnal, aki jelentős hatást gyakorolt művészetére. Tevan Rozsnyaival kötött barátsága révén neves írókkal és művészekkel ismerkedett meg. A Tevan név két újszerű tipográfiájú könyvvel (Oscar Wilde: Vera, Jegyzetek Oscar Wilde-ról) tűnt fel a pesti sajtóban. A vállalkozás számára az anyagi sikert a Komédiások, a Panoptikum és az Ugat című könyvek kiadása hozta meg.

Tevan a Békéscsaba és Vidéke című folyóirat társszerkesztője, később felelős szerkesztője volt. A nyomdában lapkiadással is foglalkoztak (Békéscsaba és Vidéke, Csabai Napló, Békés megyei Népszava).

1912 szeptemberében indította útjára az Olcsó- és a Magyar könyvtár mintájára a Tevan-könyvtár sorozatot, ami 1922-ig 213 kötetet adott ki. A hazai szerzők közül Ady, Kosztolányi, Karinthy, Juhász Gyula, a külföldiek közül Balzac, Thomas Mann, Maupassant, Tolsztoj művei is e sorozat keretében kerültek kiadásra. A szerkesztő, a lektor és a borító tervezője is Tevan volt. A friss szellemű, olcsó kis füzeteket a korabeli sajtó szimpátiával fogadta.

1913-ban indította el híres bibliofil sorozatát, az Amatőr Tevan sorozatot, melyben 30 éven keresztül jelentek meg a klasszikus és kortárs magyar szerzők munkái. A sorozat alacsony példányszámban jelent meg és nemzetközi hírnevet hoztak Tevannak.

A nyomtatványokra árucikként tekintett, könyvművészeti elveit a Hungária nyomda vette át először, Kner Albert vezetésével.

Az 1920-as években áttért a színes, művészi kivitelű merkantil nyomtatványok gyártására. Ezen kívül csomagolóeszközöket állított elő gyógyszertárak részére (gyógyszeripari dobozok, ismertetők, reklámanyagok).

Tevan Andor a könyvkiadást és -nyomtatást évi 3-4 kötetre csökkentette. 1943 után két kiadványt jelentetett meg: Heltai Gáspár A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és Anatole France Nyársforgató Jakab meséi (Jacques Tournbroche) című kötetét. Tevan maga készítette el a színeket nyomó lapokat, a kiadvány az Év legszebb könyve díjat, Tevan pedig az akkori kultuszminisztertől a Pro Arte-érdemrendet kapta meg.

1949-ben államosításra ajánlotta fel teljes árukészletét és adósságmentes vállalatát. A Tevan-nyomdát 1949. május 16-án államosították, ezután az ország legnagyobb csomagolóeszköz-előállító üzeme lett. Tevan Botyánszki Pál vállalatvezető alá rendelve folytatta munkáját 1950. május 6-ig, elbocsátásának napjáig. Ezt követően írta meg a Narancsliget az Északi-sarkon című önéletrajzi kötetét.

Haláláig a Művelt Nép kiadónál, majd az Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott képszerkesztőként.

A Tevan család részt vállalt az Aurora-kör működésében; Tevan Andort 1917-ben megválasztották a képzőművészeti szakosztály vezetőjévé. Tevan sógorai, dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor is ezen a területen tevékenykedtek. Testvérei, Margit és Ilona is a pártfogók között voltak.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök