Lepény Pál (1824–1906)
A BékésWiki wikiből
csabai gazda, bíró
Tartalomjegyzék |
Élete
1824-ben született Lepény Mihály és Lipták Judit fiaként. Gyermek- és fiatalkoráról nincs ismeretünk.
Békéscsaba egyik legmódosabb gazdájának tartották, jól bánt a vagyonával, mely nőttön-nőtt gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, megáldva természetes józan gondolkodással, erényekkel és földi javakkal. Egyszerűsége mellett is rafinált politikusnak számított.
Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, 1906. június 24-én hunyt el, három nappal később temették el az alvégi temetőben. Gyászoló rokonok és ismerősök egész tábora kísérte utolsó útjára.
Munkássága
A közéletben az 1870-es években tűnt fel. 1878. január 15-én nagy többséggel megválasztották bírónak. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a Fiume kávéházban találkoztak a reggeli feketekávénál, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.
A Közbirtokossági Testület elnöke volt, amikor 1875. január 25-én arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. Csabán az 1840-es évektől voltak színielőadások, a vándorkomédiások és alkalmi vándortársulatok többnyire a nyári hónapokban léptek fel a Széchenyi ligetben, a Fiume vendéglőben és a városháza nagytermében. A tervek elkészítésével Halmay Andor aradi építészt bízták meg, az építkezést Sztraka Ernő mérnök vezette. A színház alapkövét 1877-ben tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra 1879. március 8-án került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.
Hivatali ideje alatt, 1878. szeptember 15-én alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. 1879. szeptember 25-én kezdte meg működését Csaba második nyomdája Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában, és még ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év november 16-án alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Még 1879-ben készült az Élővíz-csatorna második hídja a Széchenyi ligetnél. A „vashíd” nevén ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában 1962-ben bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést; a helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba 1879-ben alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és 1880-ban felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet 1879-ben alakult meg; 1880-ban már a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek előbb szőlősteleppé, majd szinte faluvá növekedtek, 1880-ban az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. 1880. december 15-én a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.
Lepény Pál 1880-ban visszavonult a közszerepléstől, és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az 1888. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.
Emlékezete
- Békéscsabán utca őrzi Lepény Pál emlékét. A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki ide építette 1854-ben a házát. 1865–1990 között többször változott az utcanév, mivel két Lepény család is lakott benne. Ezért volt Lepény utca (1865), Lepény János utca (1910). 1958-ban Kun Béla lett az utca neve, majd a rendszerváltást követően Lepény Pál bíró neve került az utcanévtáblára.
Források
- Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1906. június 28., 33. évfolyam 55. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 1906. július 1., 33. évfolyam 56. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
