Réthy Béla (1862–1935)
A BékésWiki wikiből
gyógyszerész, gyógycukorkagyáros
Tartalomjegyzék |
Élete
Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.
Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. Lipótból nyomdász, Pálból békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. 1844-ben Réthyre magyarosították nevüket.
Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, majd Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába, az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg 1882-ben, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet 1884-ben.
1892-ben megnősült, Vidovszky Erzsébetet vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.
Békéscsabán 1935. december 22-én hunyt el.
Munkássága
1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. 1891-ben Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.
1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát, illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált.
Gyógyszertárában szívesen fogadott gyakornokokat. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.
Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. 1911-ben megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.
Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf Gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.
Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. Haláláig gazdálkodással foglalkozott.
Emlékezete
- A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
- Szegeden Id. Réthy Béla Pályadíjjal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.
Lásd még
Források
- A Réthy-pályadíj. In: gyogyszeresztortenet.hu (Látogatva: 2018. 03. 14.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Egy régimódi történet – A Réthy család. In: gyogyszeresztortenet.hu (Látogatva: 2018. 03. 14.)
- Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész – száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p. (Látogatva: 2018. 11. 12.)
- Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p. (Látogatva: 2018. 03. 14.)
- Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p. (Látogatva: 2018. 03. 14.)
- Vass Márta: A múlt vallatása In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p. (Látogatva: 2018. 11. 12.)
Kapcsolódó irodalom
- Cégér kell a jó bornak. In: Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.
- Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: Phoenix Pharma honlapja
- Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.
Külső hivatkozások
- Réthy Béla. In: MúzeumDigitár
- Réthy Béla gyászjelentése
- Réthy Laczika gyászjelentése
