Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT) a Rokka, a Hubertus és több kisebb textilüzem összevonásával jött létre. A gyár épületei az Andrássy út és a Kazinczy utca sarkán, az egykori Nagysándor József laktanyával szemben álltak a 2012-es lebontásukig.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Rokka Kötszövő Rt. 1.2 Békéscsabai Kötöttárugyár 2 Források 3 Kapcsolódó irodalom

Története

Az 1899-es és az 1907-es ipartörvények az ipar és a gyárak fejlődését eredményezték. Békéscsabán adottak voltak a textilipar meghonosodásához szükséges feltételek (elhelyezkedés, munkaerő), az első textilgyárat helyi tőkések alapították Hubertus Kötszövőgyár Rt. néven. Az üzemnek indulásakor harminc dolgozója és tizenhat kézi gépe volt, a világháború idején olcsó tömegárukat és katonai ruházatot gyártottak.

Rokka Kötszövő Rt.

Az első világháborút követően, a trianoni szerződés eredményeként a nagy textilgyárak az országhatáron kívülre kerültek. A megmaradt üzemek területét megnövelték, gépparkjaikat bővítették. Az ország legfontosabb iparágává a textilipar vált. Békéscsabán 1920. július 23-án új textilgyár alakult Rokka Kötszövő Rt. néven. A gyár alapításában a Magyar Állami Hitel Bank (M. Á. H. B.), a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Pamutipar Rt., Réthy Béla gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők vettek részt. A cégalapítás ötlete Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar elnök-vezérigazgatója nevéhez fűződik.

A gyár az Andrássy út és a Kazinczy utca sarkán álló épületekben kapott helyet. A korábban Porjesz Mihály és Reisz Miksa műbútorgyáraként működő létesítmény átalakítási terveit Quittner Ervin építész készítette. Az üzem gépeit egy szegedi ócskavas-kereskedőtől hozták, a beüzemelésüket osztrák szakemberek végezték. A Rokkának az alapításakor 230 alkalmazottja volt. A vállalat tizennyolc hónap után, 40 síkkötővel, 4 körkötővel, 50 körhurkolóval és 25 lánckötő géppel kezdte meg működését. A magyar dolgozók külföldi mérnököktől és szerelőktől sajátították el a szükséges szakmai ismereteket. A vállalat szakmai irányítását fokozatosan átvették a magyar mesterek.

A Hubertus elsősorban jó minőségű divatárukat, míg a Rokka kelendő, olcsó tömegcikkeket (kabátokat, mellényeket, berlinger kendőket, műselyem sálakat) gyártott. 1926-ban Budapestre helyezték át a Rokka központi irodáját. Az 1930-as években a gazdasági válság hatására a Rokka is nehéz helyzetbe került (tüntetések, tiltakozások). A vállalat emelte gépei számát és a termelés hatékonyságát. A részvénytársaság 1939-ben megvásárolta a szintén békéscsabai Excelsior üzemet és annak gépeit. Helyhiány miatt 1939-ben kétemeletes épületet emeltek, 1940-ben pedig a szomszédos Werner-féle épület megvásárlásával bővítették az üzemet. A dolgozóik számára napközi otthont és kultúrtermet alakítottak ki. A vállalat kapacitása folyamatosan emelkedett, 1943-ban felépült a kétemeletes irodaház, a vezetőség a tőkéjéből budapesti bérházakat is vásárolt.

A kötszövőgyár 1944. november 1-jén hét bombatalálatot kapott, a gépparkban jelentős károk keletkeztek. 1948 márciusában államosították a békéscsabai textilgyárakat, a Rokka első munkásigazgatójának Leitmann Istvánné varrónőt nevezték ki.

Békéscsabai Kötöttárugyár

Az államosítás után a Rokka központja a fővárosból Békéscsabára került. A Hubertus, a Rokka, valamint a kisebb, Molnár Béla-féle és a szegedi Zwiekl-féle üzemek egyesítése után 1949-ben létrejött a Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT). A vállalat első igazgatója Kovács Pál, a Hubertus párttitkára lett. A kötöttárugyár termelékenysége megnőtt, az alkalmazottak létszáma meghaladta a 800 főt. 1965-ben a Sztálin úton kétemeletes konfekcióépület létesült. Az üzem területén bölcsőde, orvosi rendelő, könyvtár, étterem és mintabolt működött. A kötöttárugyár a korszerűsített gépparkjával modern szocialista nagyüzemmé vált. A megye több településén helyi üzemeket nyitottak. Az 1970-es években a Békéscsabai Kötöttárugyárban több mint 2500 munkavállaló dolgozott. A plüssanyagból készült árucikkek külföldön is népszerűvé váltak. A BÉKÖT főként csecsemőruházatot, fehérnemű- és szabadidő-ruházati cikkeket gyártott. Az üzem a tevékenységével több kitüntetést kiérdemelt (BNV-díj, Kiváló Vállalat cím, Könnyűipari Miniszter dicsérete).

A BÉKÖT kézilabda-, röplabda-, sakk-, biliárd-, pingpong- és úszócsapattal, zenekarral és tánccsoporttal is rendelkezett. A Rokka futballcsapata 1926-tól kerületi és városi bajnokságokban szerepelt. 1973-ban megalakult a Békéscsabai Kötöttárugyár Sporthorgász Egyesülete, 1987-ben pedig a BÉKÖT nyugdíjasok klubja.

Az 1980-as évek nehézségeit követően a kötöttárugyárat 1994-ben privatizálták, 1995-től a BCB Egyesült Textilművek Rt. nevet viselte. A cég ellen 2000 októberében felszámolási eljárás indult, a gyárat felszámolták. A telek magántulajdonba került, a kötöttárugyár épületét 2012-ben lebontották. 2021-ben bejelentették, hogy élelmiszeripari üzlet nyílik a területen.

A kötöttárugyár megmaradt épületében a felújítást követően megnyílt a Rokka Rendezvényház.

Források

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 105. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés megye 30 éve. Szerk.: Daniss Győző és Sass Ervin. Békéscsaba : Békés Megyei Lapkiadó Váll., 1975. 107–108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Népújság, 31. évf. 1. szám (1976. január 1.) 17. p. (Látogatva: 2021. 10. 07.)
• Békéscsabai tőkeinjekció. In: Magyar Nemzet, 58. évf. 54. szám (1995. március 4.) 10. p. (Látogatva: 2021. 10. 08.)
• Gécs Béla: Rokka-kötöttárugyár. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 2. szám (2006. január 26.) 12. p. (Látogatva: 2021. 10. 06.)
• Megalakult a Béköt nyugdíjasok klubja. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 98. szám (1987. április 27.) 6. p. (Látogatva: 2021. 10. 08.)
• Nyemcsok László: Hetvenen emlékeztek a csabai Körös Hotel fénykorára. In: Beol.hu (Látogatva: 2021. 10. 08.)
• Papp Ádám – Varga Diána: Rendezik az egykori kötöttárugyár területét, üzlet épül a helyén. In: Csabai Mérleg, 31. évf. 12. szám (2021. június 17.) 1., 8. p. (Látogatva: 2021. 10. 05.)
• Rokka Horgász Egyesület honlapja (Látogatva: 2021. 10. 08.)
• Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. 133–140. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Varga Dezső: A békéscsabai kötszövőipar : a Békéscsabai Kötöttárugyár 50 éves története. Békéscsaba : BÉKÖT, 1962. 8–82. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Ary Róza: Hubertus, Rokka, Béköt... In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 210. szám (1985. szeptember 7.) 5. p.
• Ary Róza: Korszerű termék, gazdaságos termelés. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 36. szám (1973. február 13.)
• Az utolsó kötöttárugyár Magyarországon. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 43. szám (1994. február 21.) 6. p.
• Békés megye húsz éve. Szerk.: Botyánszki Pál, Cserei Pál et al. Békéscsaba : MSZMP Békés M. Biz. : Békés M. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Magyar Műbútorgyár Rt. In: Csabai Mérleg, 15. évf. 4. szám (2005. február 24.) 7. p.
• Kazár Mátyás: Mit eredményezett a rekonstrukció a Békéscsabai Kötöttárugyárban? In: Békés Megyei Népújság, 21. évf. 46. szám (1966. február 24.) 4. p.
• Kazár Mátyás: Negyvenkét év a kötőgép mellett. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 30. szám (1965. február 5.) 4. p.
• Látogatás a békéscsabai kötöttárugyárban. In: Képes Újság, 9. évf. 51. szám (1968. december 21.) 14. p.
• Ledzényi Pálné: Visszaemlékezés. In: Textilmunkás, 19. évf. 4. szám (1975. április 1.) 6. p.
• Lónyai László: A jövőre készül a kötöttárugyár. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 299. szám (1981. december 22.) 5. p.
• Nagy Ágnes: „Csatasorban” öregek és fiatalok. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 266. szám (1985. november 13.) 6. p.
• Romokon született kiváló vállalat. In: Textilmunkás, 13. évf. 10. szám (1969. október 1.) 1. p.
• Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Varga János: A BÉKÖT sikerei nyomában. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 175. szám (1980. július 27.) 5. p.
• Vass Márta: A szervezettség és az összefogás ereje. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 101. szám (1980. május 1.) 7. p.