Koren István (1805–1893)

A BékésWiki wikiből

Petőfi Sándor egykori aszódi tanára, botanikus

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Koren István 1805. december 21-én született a Pest vármegyei Domonyban. Édesapja Koren Márton szűcsmester, édesanyja Trnovszky Borbála.

Koren István vallásos neveltetésben részesült. Tanulmányait Domonyban, Ikladon és Selmecbányán végezte. A gimnáziumban megkapta a Róth–Teleky-féle ösztöndíjat, zongoratanítást vállalt. 1824-től Pozsonyban tanult, 1828-ban középiskolai tanári képesítést és teológiai végzettséget szerzett. Zenei tanulmányokat is folytatott.

1836-ban Neumann Juliannával (1812–1866) házasodott össze, hat gyermekük született: Emilia (1837–1893), Lujza (1841–1899), Júlia (1843–1845), Júlia (1848–1910), István (1839–1864) és Pál (1845–1921) békéscsabai lelkész.

Koren István 1893. április 17-én hunyt el Szarvason. Április 19-én a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányait követően a tanári pálya mellett döntött. 1828-ban Osztroluczky Miklós nagybirtokos fia, Géza nevelője lett a Zólyom vármegyei Osztrolukán. 1833 augusztusában a besztercebányai evangélikus fiúiskolában kapott tanítói állást.

1834 januárjától az aszódi latin iskola tanára lett. Aszódon öt osztályban tanított, ő volt egy személyben az iskola igazgatója, tanára és gondnoka. Feljegyzést készített a tanulók személyi adatairól és érdemfokozatairól, a tanítás menetéről, a fegyelmi szabályokról és a tanév eseményeiről. Zongoraoktatást vállalt, segédlelkészi teendőket is ellátott, magyarul, németül és szlovákul prédikált. Petrovics István 1835 szeptemberében a gondjaira bízta a fiát, Petőfi Sándort. Petőfi három évet töltött az aszódi iskolában, jól tanult, sokat olvasott. Miután Koren megházasodott, Petőfi az aszódi diákévei alatt a Koren családnál étkezett. Koren István a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta azokat az evőeszközöket, melyekkel a költő náluk evett. Később az öccse, Petőfi István is a tanítványa lett. Koren lemásolta, s megőrizte Petőfi Sándor első ismert költeményét, az 1838. évi iskolai búcsúbeszédét. Ebben Petőfi e sorokkal búcsúzott Koren Istvántól:

„Drága tanító úr, ki fáradhatatlan iparral
A tudományban jártassá tenni akartál
Bennünk, vedd végső együttlétünkben ezen pár
Búcsúszót, mert elválunk sok időre tetőled!”

Az osztrák hatalom 1856-ban bezárta az aszódi latin iskolát. Koren 23 év után távozott Aszódról, a békési esperesség meghívására Szarvasra került. A szarvasi főgimnnázium tanára lett, magyar, német és latin nyelveket és botanikát tanított. A tanári pályán eltöltött 50 év után, 1883 júniusában vonult nyugdíjba. Nyugdíjas éveiben megtanult görögül. Gazdag növénygyűjteményét a halála előtt a szarvasi gimnáziumnak adományozta. Élete végéig szegény tanulókat segélyezett.

Emlékezete

• A tiszteletére 1975-ben emléktáblát avattak Aszódon, a Petőfi Múzeum falán.
• 1989-ben Domonyban az új általános iskolát Koren Istvánról nevezték el. Az iskola aulájában szobrot avattak a tiszteletére (Kirchmayer Károly szobrászművész alkotása).
• Aszódon 1992-ben megalapították a Koren István-díjat.

Lásd még

• Petőfi István (1825–1880)
• Petőfi Sándor (1823–1849)
• Szarvasi főgimnázium

Források

• Asztalos István: Ki volt Koren István? In: Gödöllő és Vidéke (Pest Megyei Hírlap), 19. évf. 124. szám (1975. május 29.) 1. p. (Látogatva: 2023. 01. 17.)
• Koren István emlékezete Domonyban. In: Evangélikus Élet, 54. évf. 37. szám (1989. szeptember 10.) 2. p. (Látogatva: 2023. 01. 17.).
• † Koren István. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 11. évf. 19. szám (1893. május 13.) 151–152. p. (Látogatva: 2023. 01. 14.)
• Önkormányzti Hírek. In: Aszódi Tükör, 4. évf. 7. szám (1992. július) 4. p. (Látogatva: 2023. 01. 17.)
• Petőfi Aszódja – Aszód Petőfije. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1975. 53–60. p. (Látogatva: 2023. 01. 14.)
• Verner László: Petőfi Sándor aszódi tanítója. In: Vasárnapi Ujság, 40. évf. 20. szám (1893. május 14.) 338–340. p. (Látogatva: 2023. 01. 14.)

Kapcsolódó irodalom

• Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948. Aszód : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003
• Benka Gyula: A szarvasi főgymnasium története 1802-1895. Gyoma, 1895. 132–134. p.
• Benka Gyula: Koren István. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 17. szám (1893. április 23.) 2. p.
• Detre János: A latin iskola – Petőfi iskolája. In: Evangélikus Élet, 37. évf. 38. szám (1972. szeptember 17.) 2. p.
• Koren István. In: Aszódi Tükör, 5. évf. 2. szám (1993. február) 19. p.
• † Koren István. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 17. szám (1893. április 23.) 3. p.
• Odler Zsolt: Koren István, az aszódi schola latina igazgatója. Pánszláv agitátor, vagy a tudomány alázatos szolgája? (szakdolgozat) In: Publikacio.uni.eszterhazy.hu
• Petőfi és Koren. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 17. szám (1893. április 23.) 1–4. p.
• Petőfi Sándor Aszódon. In: Vasárnapi Ujság, 22. évf. 22. szám (1875. május 30.) 1–2. p.
• Sipos Soma: Petőfi egykori tanárjáról. In: Pesti Hírlap, 15. évf. 110. szám (1893. április 22.) 17–18. p.
• Vegyesek. In: Petőfi-Muzeum, 6. évf. 3. szám (1893. május 1.) 72. p.
• Verner László: Emlékezés Petőfi tanitójára. In: Fővárosi Lapok, 30. évf. 110. szám (1893. április 22.) 1. p.

Külső hivatkozások

• Koren István (botanikus). In: Wikipedia
• Petőfi Sándor: Búcsúzás. In: Verstár – ötven költő összes verse