Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Holokauszt kategória - belső hivatkozás beillesztése) |
a (Formázás) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére | + | [[Békéscsaba]] neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' |
| + | |||
| + | A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van. | ||
| + | |||
| + | A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott. | ||
== A zsinagóga története == | == A zsinagóga története == | ||
| - | [[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg|bélyegkép|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán | + | [[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg|bélyegkép|400px|A békéscsabai neológ zsinagóga]] |
| + | '''[[1846|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)'' | ||
| - | '''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi. | + | '''[[1944|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)|tábla]] őrzi. |
| - | [[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg|bélyegkép|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakíttatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. | + | [[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg|bélyegkép|400px|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]] |
| + | '''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. | ||
| - | A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építtetett'''. Az épületet | + | A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építtetett'''. Az épületet [[2004|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008|2008-ban]] helyezték az épületbe. |
== Képgaléria == | == Képgaléria == | ||
| - | < | + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> |
File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_06.jpg|BÉ-KIS Bútoráruház (2013) | File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_06.jpg|BÉ-KIS Bútoráruház (2013) | ||
File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_12.jpg|BÉ-KIS Bútoráruház (2013) | File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_12.jpg|BÉ-KIS Bútoráruház (2013) | ||
| 26. sor: | 32. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | * Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. | + | * Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 91–92 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, | + | * Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Magyarországi zsinagógák | + | * Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * [http://csabaihazak.blog.hu/2012/12/28/neolog_zsinagoga | + | * Neológ zsinagóga. In: [http://csabaihazak.blog.hu/2012/12/28/neolog_zsinagoga Csabai Házak blog] (Látogatva: 2013. 04. 18.) |
| - | * [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban | + | * Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 19.) |
| - | + | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * Békés megye képes krónikája | + | * Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia | + | * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * A művelődés évszázadai Békéscsabán | + | * A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, | + | * Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | * [http://www.milev.hu/ | + | * Magyar Zsidó Levéltár [http://www.milev.hu/ honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 18.) |
| - | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia | + | * Neológia. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Wikipédia] (Látogatva: 2013. 04. 18.) |
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]] | [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]] | ||
A lap 2020. március 8., 15:32-kori változata
Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. A templom helyén ma bútorbolt működik.
A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van.
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de 1883-ban kettészakadt ortodox és neológ irányzatra. Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.
Tartalomjegyzék |
A zsinagóga története
1846-ban épült az első zsidó imaház Békéscsabán. Ennek helyén 1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom, melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket Langer Lipót budapesti építész készítette. A kivitelezési munkákkal Kiszely és Hugyecz építési vállalkozókat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a Tízparancsolat kettős kőtábláját, alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. "A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)
1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták. A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.
A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakíttatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.
A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. Az békéscsabai zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.
Képgaléria
 BÉ-KIS Bútoráruház (2013) |
 BÉ-KIS Bútoráruház (2013) |
 Emléktábla a bútoráruház falán (2013) |
 Emléktábla (2013) |
Lásd még
Források
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 91–92 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Neológ zsinagóga. In: Csabai Házak blog (Látogatva: 2013. 04. 18.)
- Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. 04. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
