Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. február 21., 08:06-kori változata

mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos

Élete

Ádám (Áchim) Gusztáv

Ádám (Áchim) Gusztáv 1859. január 28-án született Békéscsabán. Édesapja Áchim Mihály rézműves, édesanyja Ondroviczky Teréz. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az 1911-es 17. számú rendelet tette lehetővé.

Az alap- és középfokú iskola elvégzése után mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját. 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, Békéscsaba műszaki fejlesztésének kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt.

Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül. Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).

Közel kilencven évet élt, 1946. február 4-én halt meg éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.

Munkássága

Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta, részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. 1882-ben a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.

A vasút makói osztálymérnökeként 33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök tevékenykedett Sztraka Ernő városi mérnök mellett a városházán. Később városi főmérnök, majd 1918 után műszaki tanácsos lett. Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez. Több épületet és épületátalakítást tervezett. Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása (1893), az új Zöldfa vendéglő (1900), a Városi Közkórház (1903), a Munkásotthon (1903), a Járásbíróság bővítése (1907), a Munkácsy Mihály Múzeum (1912). 1894-ben áttervezte a Fiume Szálló homlokzatát és földszintjét, mely Wagner József csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.

Az 1888. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése 1896. május 30-án kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. 1897-ben a tervei alapján épült fel a város első óvodája. 1898-ban a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és Zámecsnyik Sándor építész terve alapján indult. A 12 tantermes, modern népiskola épülete az 1902–1903-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

Ádám Gusztáv kezdeményezte a városi villanytelep létesítését; mérnöki munkája mellett – 1906-tól másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az 1918-ban létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.

Közéleti feladatokat is vállalt, több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek.

1930-ban nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét. A kiadványban többek között adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az evangélikus nagytemplom építését, az épületek értékeit. Ezen felül oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és a helyi emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására.

Díjak, elismerések

• Munkájának elismeréséül 1926-ban megkapta a IV. osztályú érdemrendet.

Emlékezete

• 2009-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza földszinti árkádsorán.

Források

• A békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium százéves fennállásának alkalmából rendezett iskolatörténeti és szakköri kiállítás. Összeáll.: Mengyán György. Békéscsaba : Rózsa F. Ált. Gimn., 1955. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 46. évf. 16. szám (1914. április 19.) 5. p. (Látogatva: 2017. 11. 06.)
• Békés, 48. évf. 26. szám (1916. június 25.) 5. p. (Látogatva: 2017. 11. 06.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
• Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)