Simai Mihály (költő, író)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „== Élete == Simai Mihály '''1935. augusztus 14-én született Medgyesegyházán''', édesapja, Simai Mihály kereskedő, édesa…”)
Újabb szerkesztés →
A lap 2019. február 6., 10:04-kori változata
Tartalomjegyzék |
Élete
Simai Mihály 1935. augusztus 14-én született Medgyesegyházán, édesapja, Simai Mihály kereskedő, édesanyja, Konecsni Mária háztartásbeli volt. Családja anyai ágon evangélikus, apai ágon katolikus.
1941-ben Gyulára költöztek, iskoláit itt végezte, az Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait, 1955-ben magyar szakos tanári diplomát szerzett.
1955–1956 között Mezőhegyesen, majd négy évig Békéscsabán tanított. 1960-ban Szegedre költözött, ahol öt évig kollégiumi nevelőtanárként dolgozott az Ady Endre Kollégiumban. 1965‒1966-ben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1965‒1974 között a szegedi Délmagyarország című napilapnál volt újságíró. 1970–1976 között a dél-magyarországi írócsoport titkára volt. 1974–1992 között a Szegeden megjelenő Kincskereső főszerkesztő-helyettese, 1992–1996 között pedig főszerkesztője volt. 1998–2000 között a Szegedi Írók Társaságának alelnöke volt. 2011-ben a Magyar Írószövetség Csongrád megyei csoportjának az elnöke lett.
1964-ben Dudás Veronika agrármérnökkel kötött házasságot, két fiuk született, Attila (1968) és Kadosa (1972), akik az orvosi pályát választották.
Költészete, írói munkássága
Simai Mihály már gyermekkorában kezdett verseket írni, első kötete, A virradat vitorlái 1962-ban jelent meg. Versei az életöröm, a szépség és igazság keresésének jegyében születtek. „Számomra József Attila költészete jelenti a teljességet, azt a tiszta muzsikát, amelyhez hasonlót ma nagyon sokan közösen szeretnénk hallatni. Mint egy ilyen alkotó közösség tagja szeretnék én is verselni, a magam módján a legtöbbet tenni azért, hogy soha ne hallgasson el a dal, az igazság dicsérete” ‒ nyilatkozta 1976-ban Simai.
1976-tól kezdve számos ifjúsági regénye és gyermekkönyve jelent meg. Regényeiben klasszikus mesemotívumok keverednek a 20. századi technika és fantázia vívmányaival. Simai Mihály a gyermeki érzés és gondolkodásmód jó ismerője, könyveit humánum, derű, játékosság, humor és csillogó ötletparádé jellemzi.
Legutolsó, a Végtelen vonzásban című verseskötetét, 2016-ban adták ki, erről így ír Jókai Anna: „Simai Mihály megszenvedett életútján eljutott a létértelmezés és az istenkeresés olyan fázisába, ahol már világosan kitetszik, valójában mire is készülődött idáig. Versei meggyőző erővel hirdetik, nincs más vigasz, nincs más remény, mint a spiritualitásban megszerzett igazság – azért kell meghalnunk, hogy végre örökké éljünk. A megszentségtelenített világ újraszentelése: ez a költészet mai feladata. Simai Mihály kötetében erre vállalkozik.” A létezés értelme, célja foglalkoztatja Simai Mihályt, és ezen a háttéren jelenik meg a metafizikai költészet, azaz az Isten felé forduló versei.
Díjai, elismerése
- A Szocialista Kultúráért (1979)
- József Attila-díj (1981)
- Ifjúsági díj (1982)
- Medgyesegyháza díszpolgára (1994)
- A Vidék Tehetségeiért Alapítvány Lorántffy Zsuzsanna-díja (1998)
- Szeged Kultúrájáért díj (2001)
- Tiszatáj-díj (2003)
- A Szegedért Alapítvány fődíja (2009)
Kötetei
- A virradat vitorlái (versek, 1962)
- Látás és látomás (versek, 1965)
- Kenyérszegő (versek, 1974)
- Az égre pingált kiscsikó (gyerekversek, 1976)
- A nádszálon szippantott tündér (mesék, 1978)
- Ki lép be a varázskörbe? (mesék, 1979)
- Az óra körbejár (képes mesekönyv, 1980)
- A világ legszebb lovai (ifjúsági regény, 1981); megfilmesítve Musztáng legenda címmel (1984)
- Robogunk az észtrabanton (fantasztikus ifjúsági regény, 1982)
- A sólymok szabadon születnek (ifjúsági regény, 1983)
- Bohócország címere (gyerekversek, 1985)
- Zobb, a legcsibészebb robot (meseregény, 1986)
- Fölnevelem az apámat (ifjúsági regény, 1987)
- A félszárnyú tündérek völgye (mesék, 1988; színdarab: 1986)
- Fényörvények (válogatott versek, 1997)
- Tündérkarácsony (gyerekversek, 1997)
- Virágos kedvemért (mesék, 2002)
- jel/ölhetetlen/jel/ölhető (versek, 2003)
- Az eltévedt világítótorony (versek, 2005)
- Titkos testvériség (versek, 2008)
- Valaki mindent elszeret (válogatott versek, 2012)
- (válogatott és új versek, 2016)
Források
- Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 45. szám (2006. február 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 31. évf. 37. szám (1976. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 39. évf. 170. szám (1984. július 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 43. évf. 7. szám (1988. január 91.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Evangélikus Élet, 83. évf. 5‒6. szám (2018. február 11.)
- Medgyesegyházi Hírlap, 2. évf. 19. szám (1994. szeptember 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Reisinger János: A tétovaságtól az elragadtatásig : Simai Mihály: Végtelen vonzásban. In: Barkaonline.hu
- Simai Mihály In: Wikipedia