Makkay (Machalek) Pál (1888–1939)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (kép feltöltése)
(Nyelvi ellenőrzés)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:MakkayMachalekPal.jpg|bélyegkép|300px|Makkay (Machalek) Pál]]
[[Fájl:MakkayMachalekPal.jpg|bélyegkép|300px|Makkay (Machalek) Pál]]
-
'''Machalek Pál [[1888|1888-ban]] született.''' Édesapja Machalek János, édesanyja Nagybecskereken hunyt el [[1925|1925-ben]].
+
'''Machalek Pál [[1888|1888-ban]] született.''' Édesapja Machalek János.
A császári és királyi hadapródiskolát Temesváron végezte.  
A császári és királyi hadapródiskolát Temesváron végezte.  
16. sor: 16. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Makkay Pal sirja.jpg|bélyegkép|300px|Makkay (Machalek) Pál sírja]]
[[Fájl:Makkay Pal sirja.jpg|bélyegkép|300px|Makkay (Machalek) Pál sírja]]
-
Zászlós csapatszolgálatát először az 5. századnál töltötte. Hadapródtiszthelyettesként '''a 101-es gyalogezred tagja lett'''. [[1911|1911-ben]] Machalek zászlóst a 101-es gyalogezred '''hadnagy'''ává, [[1914]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a 101-es gyalogezred '''főhadnagy'''ává nevezte ki Ferenc József. [[1915|1915-ben]] Machalek Pál főhadnagy volt '''az I. géppuskás osztag parancsnoka'''. [[1917]] nyarán hazatérhetett a frontról, dr. Kiss László főszolgabíróval történt egyeztetése után [[Békéscsaba]] adománygyűjtést indított. [[1917]]. [[december 14.|december 14-én]] '''a katonák családtagjai érkeztek látogatóba a frontra''', az élelmiszer-adománnyal együtt. Békéscsabáról több tisztségviselő is meglátogatta az ezred tagjait. A kétnapos ünnepségre az oroszokkal kötött fegyverszünet adott lehetőséget. Az esemény '''megszervezéséért Machalek helyettes ezredsegédtiszt felelt'''. Ilyen jellegű polgári látogatásra a 101-eseken kívül csak a debreceni 39-esek vállalkoztak. Az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálatáért '''[[1917|1917-ben]] legfelsőbb dicséretben részesült.'''
+
Zászlós csapatszolgálatát először az 5. századnál töltötte. Hadapród-tiszthelyettesként '''a 101-es gyalogezred tagja lett'''. [[1911|1911-ben]] '''hadnaggyá''', [[1914]]-ben főhadnaggyá, [[1915|1915-ben]] pedig''' az I. géppuskás osztag parancsnokává''' nevezték ki. [[1917]] nyarán hazatért a frontról és Békéscsabán adománygyűjtést indított. Az élelmiszer-adományt [[1917]]. [[december 14.|december 14-én]] '''a katonák családtagjai szállították a frontra'''. Békéscsabáról több tisztségviselő is meglátogatta az ezred tagjait. A kétnapos ünnepségre az oroszokkal kötött fegyverszünet adott lehetőséget. Az esemény '''megszervezéséért Machalek helyettes ezredsegédtiszt felelt'''. Ilyen jellegű polgári látogatásra a 101-eseken kívül csak a debreceni 39-esek vállalkoztak. Az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálatáért '''[[1917|1917-ben]] Machalek legfelsőbb dicséretben részesült.'''
-
[[1922|1922-ben]] megbízták a 101-es Bajtársi Szövetség alapszabályának kidolgozásával. A szabályzatot a [[szeptember 30.|szeptember 30-ai]] választmányi ülésen terjesztette elő. Ugyanezen az ülésnapon állítottak fel bizottságot a 101-es emlékmű felállítása érdekében – a bizottság tagjává választották Machalek Pált.
+
[[1922|1922-ben]] megbízták a 101-es Bajtársi Szövetség alapszabályának kidolgozásával. A szabályzatot a [[szeptember 30.|szeptember 30-ai]] választmányi ülésen terjesztette elő. Ugyanezen az ülésnapon bizottságot hoztak létre a 101-es emlékmű felállítása érdekében. A bizottság tagjává Machalek Pált választották.
-
[[1924|1924-es]] közgyűlésén igazgatósági tagjának választotta a békéscsabai Városfejlesztő és értékesítő forgalmi részvénytársaság.
+
[[1924|1924-es]] közgyűlésén igazgatósági tagjának választotta a békéscsabai Városfejlesztő és Értékesítő Forgalmi Részvénytársaság.
-
'''Szerkesztésében jelent meg [[1928|1928-ban]] a 101-es gyalogezred történetét és 35 év történését összefoglaló könyv''', mellyel Machalek a gyalogezred hősi halottainak kívánt emléket állítani. A kötetet a harctársak naplófeljegyzéseiből és saját emlékeiből állította össze. A könyv eladásából befolyt összeggel a 101. gyalogezred hősi halottai emléke előtt tisztelgő műemlék finanszírozását kívánta biztosítani.
+
[[1928|1928-ban]] '''szerkesztésében jelent meg  a 101-es gyalogezred történetét összefoglaló könyv'''. A kötetet a harctársak naplófeljegyzéseiből és saját emlékeiből állította össze. A könyv eladásából befolyt összeggel a 101-es emlékmű költségeit kívánta finanszírozni.
-
[[1929|1929-ben]] megindult Békéscsabán a szervezkedés, az egykori frontharcosokat tömörítő szervezet létrehozása érdekében. A novemberi értekezleten Machalek Pál közölte az országos mozgalom céljait. Igazgatója volt [[1931|1931-ig]] a Békéscsabai Kisgazda Bank és Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjának.
+
[[1929|1929-ben]] megkezdték az egykori frontharcosokat tömörítő szervezet létrehozását. A novemberi értekezleten Machalek Pál felvázolta az országos mozgalom céljait. [[1931|1931-ig]] igazgatója volt a Békéscsabai Kisgazda Bank és Hitelszövetkezetnek.
-
'''[[1934|1934-ben]] jelent meg a 101-es gyalogezred emlékalbuma''', amelyet Makkay (Machalek) Pál írt meg az egykori 4-esek adatai és fényképek, levelek felhasználásával.
+
'''[[1934|1934-ben]] jelent meg a 101-es gyalogezred emlékalbuma''', amelyet Makkay (Machalek) Pál írt meg az egykori 4-esek adatai, továbbá fényképek, levelek felhasználásával.
-
[[1937|1937-ben]] a Békéscsabai Céllövő Egyesület alelnöke lett. [[1938|1938-ban]] megalakult a békéscsabai Légoltalmi Liga, az alakuló közgyűlésen Makkay (Machalek) Pált ügyvezető alelnöknek választották. A Liga megalakulása előtt előadást tartott a modern légoltalom szükségéről, illetve előrevetített egy közelgő háborút és a bombázás veszélyeit. A Békéscsabai Frontharcos Főcsoport szervezésében népművelési előadást tartott ([[1938]] novemberében „Görgey mint ember és hadvezér” címmel).
+
[[1937|1937-ben]] a Békéscsabai Céllövő Egyesület alelnöke lett. [[1938|1938-ban]] megalakult a békéscsabai Légoltalmi Liga, az alakuló közgyűlésen Makkay (Machalek) Pált ügyvezető alelnöknek választották. Előadásokat tartott a modern légoltalom szükségéről, illetve a bombázás veszélyeiről. A Békéscsabai Frontharcos Főcsoport szervezésében népművelési előadást tartott, [[1938]] novemberében ''Görgey mint ember és hadvezér'' címmel.
-
Mindezek mellett további helyi társaságoknál vezető tisztséget viselt. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai fürdő részvénytársaságnak, a békéscsabai Orient Szállítási és Kereskedelmi Részvénytársaságnak, a csabai Motor részvénytársaságnak és az Apolló Mozgószinház Rt.-nek. Alelnöke volt a Move békéscsabai osztályának. Választmányi tagja volt a Békéscsabai MOVE Sport Egyesületnek. Békéscsaba keresztény nemzeti társadalmának megbecsült tagja volt.
+
Mindezek mellett további helyi társaságoknál vezető tisztséget viselt. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak, a békéscsabai Orient Szállítási és Kereskedelmi Részvénytársaságnak, a csabai Motor részvénytársaságnak és az Apolló Mozgószínház Rt.-nek. Alelnöke volt a MOVE békéscsabai osztályának, választmányi tagja volt a Békéscsabai MOVE Sport Egyesületnek. Békéscsaba keresztény nemzeti társadalmának megbecsült tagja volt.
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==

A lap 2018. október 19., 11:38-kori változata

a 101. Gyalogezred őrnagya

Tartalomjegyzék

Élete

Makkay (Machalek) Pál

Machalek Pál 1888-ban született. Édesapja Machalek János.

A császári és királyi hadapródiskolát Temesváron végezte.

1914. január 10-én megházasodott, Gajdács Ilonát, Gajdács András csabai birtokos lányát vette feleségül. Egy gyermekük született, Márta. 1925-ben megvásárolták Békéscsabán a Szőlő utca 5. szám alatti házat Szelezsán Jánostól. Még az év őszén eladták Teleky utcai házhelyüket.

1934-ben lányával, Mártával keresztnevüket Machalekről Makkayra változtatták.

50 éves korában, 1939. március 11-én hunyt el Gyulán a szanatóriumban Makkay (Machalek) Pál, aki élete végéig hű katona maradt. Március 13-án a békéscsabai Kastélyi-temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Makkay (Machalek) Pál sírja

Zászlós csapatszolgálatát először az 5. századnál töltötte. Hadapród-tiszthelyettesként a 101-es gyalogezred tagja lett. 1911-ben hadnaggyá, 1914-ben főhadnaggyá, 1915-ben pedig az I. géppuskás osztag parancsnokává nevezték ki. 1917 nyarán hazatért a frontról és Békéscsabán adománygyűjtést indított. Az élelmiszer-adományt 1917. december 14-én a katonák családtagjai szállították a frontra. Békéscsabáról több tisztségviselő is meglátogatta az ezred tagjait. A kétnapos ünnepségre az oroszokkal kötött fegyverszünet adott lehetőséget. Az esemény megszervezéséért Machalek helyettes ezredsegédtiszt felelt. Ilyen jellegű polgári látogatásra a 101-eseken kívül csak a debreceni 39-esek vállalkoztak. Az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálatáért 1917-ben Machalek legfelsőbb dicséretben részesült.

1922-ben megbízták a 101-es Bajtársi Szövetség alapszabályának kidolgozásával. A szabályzatot a szeptember 30-ai választmányi ülésen terjesztette elő. Ugyanezen az ülésnapon bizottságot hoztak létre a 101-es emlékmű felállítása érdekében. A bizottság tagjává Machalek Pált választották.

1924-es közgyűlésén igazgatósági tagjának választotta a békéscsabai Városfejlesztő és Értékesítő Forgalmi Részvénytársaság.

1928-ban szerkesztésében jelent meg a 101-es gyalogezred történetét összefoglaló könyv. A kötetet a harctársak naplófeljegyzéseiből és saját emlékeiből állította össze. A könyv eladásából befolyt összeggel a 101-es emlékmű költségeit kívánta finanszírozni.

1929-ben megkezdték az egykori frontharcosokat tömörítő szervezet létrehozását. A novemberi értekezleten Machalek Pál felvázolta az országos mozgalom céljait. 1931-ig igazgatója volt a Békéscsabai Kisgazda Bank és Hitelszövetkezetnek.

1934-ben jelent meg a 101-es gyalogezred emlékalbuma, amelyet Makkay (Machalek) Pál írt meg az egykori 4-esek adatai, továbbá fényképek, levelek felhasználásával.

1937-ben a Békéscsabai Céllövő Egyesület alelnöke lett. 1938-ban megalakult a békéscsabai Légoltalmi Liga, az alakuló közgyűlésen Makkay (Machalek) Pált ügyvezető alelnöknek választották. Előadásokat tartott a modern légoltalom szükségéről, illetve a bombázás veszélyeiről. A Békéscsabai Frontharcos Főcsoport szervezésében népművelési előadást tartott, 1938 novemberében Görgey mint ember és hadvezér címmel.

Mindezek mellett további helyi társaságoknál vezető tisztséget viselt. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak, a békéscsabai Orient Szállítási és Kereskedelmi Részvénytársaságnak, a csabai Motor részvénytársaságnak és az Apolló Mozgószínház Rt.-nek. Alelnöke volt a MOVE békéscsabai osztályának, választmányi tagja volt a Békéscsabai MOVE Sport Egyesületnek. Békéscsaba keresztény nemzeti társadalmának megbecsült tagja volt.

Díjak, kitüntetések

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök