Beliczey Géza (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
5. sor: 5. sor:
Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827-1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.   
Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827-1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.   
-
A reáliskolát  Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.  
+
A reáliskolát  Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.  
-
Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]] - [[Újkígyós]] - [[Békéscsaba]] - [[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziaval]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.
+
Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]][[Újkígyós]][[Békéscsaba]][[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.
-
Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. [[Gróf Wenckheim Dénes]] helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
+
Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
-
A Gazdasági Egylet alapszabálymódosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta, majd [[1922|1922-ben]] örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. '''[[1913|1913-ban]] Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották''' munkapárti programjával, egészen [[1918|1918-ig]] tevékeny politikai szerepet végzett. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.  
+
A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. [[1922|1922-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. '''Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.  
-
'''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]], majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.  
+
'''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]] majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békésvármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békésvármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.  
-
'''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.  
+
'''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békésvármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én]
+
* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én].
== Források ==
== Források ==

A lap 2018. augusztus 23., 11:58-kori változata

földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”

Tartalomjegyzék

Élete

Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.

A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.

Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a CsanádapácaÚjkígyósBékéscsabaDoboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, Baghy Alojziával Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.

Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.

A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, 1912-ben elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1922-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.

Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békésvármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békésvármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.

Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békésvármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök