Beliczey Géza (1863–1938)
A BékésWiki wikiből
a (Nyelvi ellenőrzés) |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827-1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született. | Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827-1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született. | ||
- | A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte''' | + | A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot. |
- | Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]] | + | Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]]–[[Újkígyós]]–[[Békéscsaba]]–[[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós. |
- | Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet | + | Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé. |
- | A Gazdasági Egylet | + | A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. [[1922|1922-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. '''Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken. |
- | '''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]] | + | '''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]] majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békésvármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békésvármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak. |
- | '''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és | + | '''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békésvármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
- | * [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én] | + | * [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én]. |
== Források == | == Források == |
A lap 2018. augusztus 23., 11:58-kori változata
földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”
Tartalomjegyzék |
Élete
Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.
A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.
Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a Csanádapáca–Újkígyós–Békéscsaba–Doboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, Baghy Alojziával Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.
Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, 1912-ben elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1922-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.
Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békésvármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békésvármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.
Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békésvármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Emlékezete
Források
- Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. (1938. május 4.) 99. sz. p. 1-2. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám, 1998. február 27. 13.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békésvármegye tíz éve. 1918-1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. p. 6. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 490. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békés, 50. évf. 19. szám, 1918. május 12. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 419. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 105. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám, 1907. június 6. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám, 1908. június 14. 4.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám, 1909. szeptember 19. 4.p (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám, 1924. március 4. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám, 1926. február 2. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám, 1926. december 25. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám, 1937. november 7. 2.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945.
- Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 1972. 214.p (Látogatva: 2017. 06. 29.)
Kapcsolódó irodalom
- Beliczey Géza és Kállay Ödön kitüntetése In. Körösvidék, 3. évf. 70. szám, 1922. március 25. (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Beliczey Géza programjai : Békéscsaba, okt. 13. In. Békésmegyei közlöny, 33. évf. 86. szám, 1906. október 14. 1.p (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Galli Károly: Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015. (Látogatva: 2017. 07. 25.)
Külső hivatkozások
- Beliczey Géza In. wikipedia (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Dányi László: Emlékirat jelenik meg Beliczey Miklós főispán hagyatékából (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Urszinyi-Beliczey-kúria (Látogatva: 2017. 07. 25.)