Milecz Mihály (1751–1815)

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2018. június 20., 15:39-kori változata

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Műve 5 Lásd még 6 Források 7 Kapcsolódó irodalom 8 Külső hivatkozások

Élete

Draskóczi Milecz Mihály 1751. december 10-én született Fajkürtön – a mai Szlovákiában –, Milecz György és Mátéfi Anna gyermekeként, nemesi származású családban.

Papi tanulmányait Jénában végezte.

Idősebb korában megnősült, Simon Esztert, a svedléri pap lányát vette feleségül. Gyermekük nem született. Több mint 20 évig voltak házasok.

Szembetegsége mellett, 1814 végén súlyosan legyengült. 64 éves korában, 1815. február 4-én hunyt el Békéscsabán. Február 7-i temetésén magyarul is prédikáltak, ami az első anyanyelvű békéscsabai evangélikus igehirdetésnek tekinthető.

Munkássága

Tanulmányai után Körmöcbányán kapott tanári állást. Lelkészi pályáját Nyitraszerdahelyen kezdte.

Drozdik Sámuel lelkész halála után, 1785-ben az akkor már két éve Cinkotán szolgáló Milecz Mihályt kérték fel a békéscsabai evangélikus gyülekezet vezetésére, aki Békéscsaba első nemesi származású lelkésze lett. Előbb Gyurcsek András – akivel 1776-tól 1778-ig Jénában tanult–, majd 1799-től Uhrin András lelkészkedett mellette, a község második lelkészeként. A hívek megnövekedett száma miatt napirendre került egy új templom szükségessége. Milecz Mihály kezdeményezte a meglevővel szemben álló nagyobb templom felépítését. Attól tartott, hogy az egymástól távol eső templomok az egyház kettéválásához vezetnek. Az alapkövet 1807-ben tették le Uhrin Andrással, a templom terveit a gyulai Pamperger és Czigler építészek készítették. A kivitelezést pénzromlás nehezítette, Milecz lelkész már nem élhette meg a templom megépítését. A munkálatok Uhrin András irányításával folytatódtak.

Sokat olvasott, művelt ember és kiváló szónok hírében állt. Érdekelte a pomológia (gyümölcstermesztés, gyümölcsismeret), kertjében eperfák álltak. Az egyházi hivatás mellett – valószínűleg az első evangélikus lelkészként –, a megye táblabírái között is szerepelt.

Halálát követően, a gyülekezet vezetését Haan János vette át.

Emlékezete

• Békéscsabán emléktábla tiszteleg Milecz Mihály, Uhrin András és Haan János lelkészek munkássága előtt.

Műve

• Die Tugend. Unserm hochgeschätzten Herrn Professor Johannes Grosz zur Verherrlichung seiner Namensfeyer den 24. Juny 1806. im Namen seiner Mitschüler geweiht, Pressburg, (Költemény)

Lásd még

• Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

Források

• A selyemtenyésztés és –feldolgozás csabai múltja. In: Csabai Mérleg, 12. évf. 26. szám, 2002. december 5. 12. p. (Látogatva: 2018.06.19.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 201. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsabai Evangélikus Egyház 1794–1816 közötti halálozási anyakönyvei. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718-1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993. 12. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
• Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról' s mostani állapotjáról. 2., bőv. kiad. - Pest : Hornyánszky és Hummel, 1866. 51. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
• Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatása, 2012. 233. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
• Povázsay Endre: Száz éves a békéscsabai evangélikus nagytemplom. In: Körösvidék, 5. évf. 147. szám, 1924. június 29. 1-2. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
• Szeberényi Gusztáv: A békéscsabai evangélikus kis- és nagytemplom. In: Harangszó, 22. évf. 32. szám, 1931. augusztus 9. 260-261. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 8. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1902. 1405-1406. (Látogatva: 2018.06.19.)

Kapcsolódó irodalom

• A békéscsabai Nagytemplom. In: Evangélikus Élet, 68. évf. 19. szám, 2003. május 11. 3. p.
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 220-253. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Evangélikus nagytemplom. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 39. szám, 2006. február 15. 11. p.
• Gécs Béla: A nagytemplomépítők emlékére. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 13. szám, 2014. július 3. 14. p.
• Haan Albert: A nagytemplom árnyékában. In: Körösvidék, 6. évf. 254. szám, 1925. november 8. 5. p.
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Korek Ferenc: Az evangélikus nagytemplom. In: Csabai Mérleg, 8. évf. 12. szám, 1998. április 2. 8. p.
• Nagy András, D.: Templomot a Tabánnak! In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 170. szám, 1990. július 21. 9. p.
• Táborszky László: Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomának története. In: Evangélikus Élet, 68. évf. 40. szám, 2003. október 5. 6. p.
• Táborszky László: Százötven éves a békéscsabai nagytemplom. In: Evangélikus Élet, 39. évf. 31. szám, 1974. augusztus 4. 3. p.

Külső hivatkozások

• Molnár Pál Márton: Százkilencven éves az evangélikus nagytemplom. In: beol.hu