Jároli József (helytörténész)
A BékésWiki wikiből
a (kép feltöltése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (→Élete: szöveg javítás, bővítés) |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''. | Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''. | ||
| - | A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966|1966-ban]] | + | A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966|1966-ban]]. [[1971]]-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola '''magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd [[1971|1971-ben]] a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett'''. [[1979|1979-ben]] '''Budapesten''', az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''a levéltáros szakot is elvégezte'''. '''Egyetemi doktorátust''' [[1984]]-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen. |
'''[[1974|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő. | '''[[1974|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő. | ||
A lap 2018. április 23., 11:56-kori változata
helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros
Tartalomjegyzék |
Élete
Jároli József 1947. szeptember 27-én született Orosházán.
A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. 1971-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd 1971-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1979-ben Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán a levéltáros szakot is elvégezte. Egyetemi doktorátust 1984-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen.
1974-ben házasságot kötött Csala Erzsébet magyar‒orosz szakos tanárral, egy lányuk és egy fiuk született; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.
1975 óta Békéscsabán él.
Munkássága
Másodéves OTDK-s hallgatóként már Szegeden, a történelem tanszéken elkezdte a kutatómunkát Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. Első, Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó publikációja a Békési Élet című folyóirat 1970/3. számában jelent meg. 1974 óta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében a városi monográfiák számára. Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz. Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.
1971-től két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. 1973-ban a Békés Megyei Levéltárhoz került, ahol 1979-től 1994-ig igazgatóhelyettesként dolgozott, majd a Békési Fióklevéltár vezetője lett. Innen vonult nyugdíjba 2008-ban, de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.
Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, a honismereti bizottság tagja volt. Később az 1990-ben alakult Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt 1991 júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.
Számos társadalmi funkciót is ellát. A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. 2012-től a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, 2014-től a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.
Díjak, kitüntetések
Válogatott könyvei, tanulmányai
- Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)
- Külön lenyomat: Szeghalom (szerző, 1979)
- Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)
- Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)
- Honismereti Évkönyv (szerkesztő, 1994)
- Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (társszerző, 1995)
- Dokumentumok az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez (szerkesztő, 1995)
- A gyulai földész társulatok története 1858‒1974. Gyulai füzetek 9. (1998)
- Göndöcs Benedek munkássága. Gyulai füzetek 10. (1998)
- Szabadkígyós, Újkígyós (szerző, 2001)
- A rendszerváltás folyamata az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban (szerkesztő, 2001)
- Békés megye képes krónikája (társszerző, 2001)
- Békés a reformkorban és 1848‒49-ben (szerző, 2006)
- A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950‒1990 (szerző, 2006)
- Üdvözlet Gyuláról (társszerző, 2006)
- Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig (szerző, 2014)
- Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1‒2. (szerkesztő, 2014, 2015)
- Csabensis. Békéscsaba 300. „Ami csabai…” múzeumi sorozat (szakmai lektor, szerző, 2017)
Források
- „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
- Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám, 2002. augusztus 29. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: beol.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
