Berthóty István (1872–1929)
A BékésWiki wikiből
(Ell.+jav.) |
a (kép feltöltése) |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
+ | [[Fájl:BerthotyIstvan.jpg|200px|bélyegkép|300px|jobbra|Berthóty István]] | ||
Németújfaluban (Somogy megye), [[1872]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én született, régi nemesi családból származott: apja, '''Berthóty Gusztáv''', '''Andrássy gróf főpénztárnoka''', később [[Mezőberény|Mezőberényben]] takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: [[Berthóty Károly|Károly]] (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet, Ágoston József. | Németújfaluban (Somogy megye), [[1872]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én született, régi nemesi családból származott: apja, '''Berthóty Gusztáv''', '''Andrássy gróf főpénztárnoka''', később [[Mezőberény|Mezőberényben]] takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: [[Berthóty Károly|Károly]] (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet, Ágoston József. | ||
A lap 2018. január 26., 19:09-kori változata
polgármester, kormányfőtanácsos
Tartalomjegyzék |
Élete
Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született, régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet, Ágoston József.
Elemei tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit. Tanulmányait a nagyváradi jogakadémián folytatta. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.
Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).
1928-29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre vitték, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott, 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 24-én a Széchenyi-ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.
Munkássága
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án a megye törvényhatóságának bizalma a vármegye főjegyzői állásába emelte.
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.
Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az Árpád fürdő, a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapítója s elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
Díjak, elismerések
- Vöröskereszt ezüst díszérem (1916)
- II. oszt. polgári hadiéremkereszt (1918)
- Kormányzótanácsosi cím (1928)
Emlékezete
- Arcképét a Városháza tanácstermében helyezték el 1931 októberében. A festmény Vidovszky Béla munkája.
- 1991-ben Békéscsabán lakóingatlan vette fel a nevét (Berthóty udvar)
- 1992-ben a városháza udvarán emléktáblát avattak tiszteletére.
Források
- Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 497. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. 420-421. p. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849-2010. szerk.: Gécs Béla (Látogatva: 2018.01.26.)
- Berthóty István dr. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám, 1929. július 21. 1-2. p. (Látogatva: 2018.01.26.)
- Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 1929. július 21. 120. sz. 1-2. p.
- Dr. Berthóty István. In: A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a ... értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi Pancratz József. Bcs. 1930. Ker. Isk. 5-6. p.
- Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám, 1929. július 24. 1-2. p. (Látogatva: 2018.01.26.)
- Hankó András: Dr. Berthóty István. In: Heti Mérleg. 3. évf. 29. sz. 1993. 5. p.
- Hírek : leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: Városok Lapja, 26. évf. 24. szám, 1931. november 1. 346. p. (Látogatva: 2018.01.26.)
- Impozáns külsőségek között temette el Békéscsaba lakossága első polgármesterét. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 121. szám, 1929. július 24. 1-2. p. (Látogatva: 2018.01.26.)
- Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 92. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 36. sz. 6. p.
- Napi Hírek, 1928. május 5. 1. p. (Látogatva: 2018.01.26.)
Kapcsolódó irodalom
- Békésmegyei fejek, 1929. szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Külső hivatkozások
- István Berthóty de Bertót In: www.geni.com https://www.geni.com/people/Istv%C3%A1n-Berth%C3%B3ty-de-Bert%C3%B3t/6000000049172175827