Berthóty István (1872–1929)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „polgármester == Élete == Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született, régi nemesi családból származott: apja, '''Berth…”)
Újabb szerkesztés →
A lap 2017. július 27., 18:14-kori változata
polgármester
Tartalomjegyzék |
Élete
Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született, régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit. Tanulmányait a nagyváradi jogakadémián folytatta. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án a megye törvényhatóságának bizalma a vármegye főjegyzői állásába emelte.
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit. Szegeden, 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén hunyt el.
Munkássága
Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az Árpád fürdő, a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapítója s elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
Emlékezete
Arcképét a Városháza tanácstermében helyezték el. 1992-ben a városháza udvarán emléktáblát avattak tiszteletére.
Forrás
Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 497. p.
Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 420-421. p.
Dr. Berthóty István = A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a ... értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi Pancratz József. Bcs. 1930. Ker. Isk. 5-6. p.
Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere = Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 1929. július 21. 120. sz. 1-2. p.
HANKÓ András: Dr. Berthóty István = Heti Mérleg. 3. évf. 1993. 29. sz. 5. p.
KOSZORÚS Oszkár: Orosháza jelesei. 92. = Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 36. sz. 6. p.
