Beliczey Géza (1863–1938)
A BékésWiki wikiből
(kategória szerkesztése) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
földbirtokos, országgyűlési képviselő | földbirtokos, országgyűlési képviselő | ||
| - | Régi magyar nemesi család sarjaként '''született Békéscsabán [[1863]]. [[április 28.|április 28]]-án'''. A középiskoláit Aradon és Körmöcbányán, | + | Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28]]-án'''. A középiskoláit Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot. |
'''Hazatérve Mezőhegyesre került''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. '''Ettől kezdve meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében.''' '''[[1903]]-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké, [[1912]]-ben pedig elnökké választotta''', majd [[1922]]-ben örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. '''[[1913]]-ban''' Békéscsabán '''országgyűlési képviselővé választották''' munkapárti programmal, s [[1918]]-ig tevékeny politikai szerepet fejtett ki. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, s a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezután újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921]]-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül [[1922]]-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. | '''Hazatérve Mezőhegyesre került''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. '''Ettől kezdve meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében.''' '''[[1903]]-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké, [[1912]]-ben pedig elnökké választotta''', majd [[1922]]-ben örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. '''[[1913]]-ban''' Békéscsabán '''országgyűlési képviselővé választották''' munkapárti programmal, s [[1918]]-ig tevékeny politikai szerepet fejtett ki. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, s a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezután újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921]]-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül [[1922]]-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. | ||
| - | Élénk közéleti szereplést folytatott. Békés megye törvényhatósága [[1927]]-ben, majd [[1937]]-ben ismét a felső ház tagjává választotta. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. | + | '''Élénk közéleti szereplést folytatott'''. Békés megye törvényhatósága [[1927]]-ben, majd [[1937]]-ben ismét a felső ház tagjává választotta. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. |
'''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2]]-án''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. | '''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2]]-án''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. | ||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945. | * Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945. | ||
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. | * Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| + | [[Kategória:Mezőhegyes]] | ||
| + | [[Kategória:Politikusok]] | ||
A lap 2015. február 19., 19:19-kori változata
földbirtokos, országgyűlési képviselő
Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án. A középiskoláit Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.
Hazatérve Mezőhegyesre került, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. Ettől kezdve meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké, 1912-ben pedig elnökké választotta, majd 1922-ben örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. 1913-ban Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották munkapárti programmal, s 1918-ig tevékeny politikai szerepet fejtett ki. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, s a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezután újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert.
Élénk közéleti szereplést folytatott. Békés megye törvényhatósága 1927-ben, majd 1937-ben ismét a felső ház tagjává választotta. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett.
Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Kapcsolódó irodalom
- Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. (1938. május 4.) 99. sz. p. 1-2.
- Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 490.
- Békés vármegye tíz éve. 1918-1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. p. 6.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 419.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 452. (Kép)
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 105. (Kép)
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 105.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945.
- Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38.
