Hirsch Gábor (1929–2020)

A BékésWiki wikiből

A lap 2014. április 29., 22:03-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→A békéscsabai holokausztról szóló művei, dokumentumai: dokumentum hivatkozásának beillesztése) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2014. április 29., 22:12-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Képgaléria: Könyvborító beillesztése) Újabb szerkesztés →
27. sor:		27. sor:
	Fájl:20130417_bekescsaba_neolog_zsinagoga_emlek_tablaja_foto_va_15.jpg‎|Emléktábla (2013)		Fájl:20130417_bekescsaba_neolog_zsinagoga_emlek_tablaja_foto_va_15.jpg‎|Emléktábla (2013)
	Fájl:20140403_bekescsaba_zsinagoga_es_temeto_72_emlekszoba_hirsch_gabor_kiallitasa.jpg|Hirsch Gábor kiállítása (2014)		Fájl:20140403_bekescsaba_zsinagoga_es_temeto_72_emlekszoba_hirsch_gabor_kiallitasa.jpg|Hirsch Gábor kiállítása (2014)
		+	Fájl:Bekescsaba-auschwitz-birkenau_konyvborito.jpg|Békéscsaba - Auschwitz-Birkenau retúr (könyvborító)
	</gallery>		</gallery>

---

A lap 2014. április 29., 22:12-kori változata

kutatómérnök, holokauszt túlélő

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 A békéscsabai holokausztról szóló művei, dokumentumai 3 Képgaléria 4 Lásd még 5 Forrás 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Hirsch Gábor 1929. december 9-én Békéscsabán született. Családja a békéscsabai neológ zsidó hitközséghez tartozott. Édesapjának, az orosházi születésű Hirsch Jánosnak jól menő villamossági, rádió és kerékpár szaküzlete volt az Andrássy úton, amelyhez egy javítóműhely és szerelőüzem is tartozott. Édesanyja Kohut Ella (1896. április 2. – 1944. december 18.) a Fejér megyei Cecéhez tartozó Gyulamajor pusztán született. Mivel édesanyja nagy súlyt fektetett egyetlen gyermeke képzésére Hirsch Gábor már négy esztendős korában német nyelvű óvodába járt.

Az általános iskola első négy osztályát a felekezeti neológ zsidó elemiben végezte. Tíz esztendős korában szülei beíratták a Rudolf Gimnáziumba. Hirsch Gábor édesapja 1942-ben vonult be munkaszolgálatra Gyomára. Magyarország német megszállása után a zsidó ellenes intézkedések felerősödtek. Április 5-től egy, a fajvédelmi törvényen alapuló kormány rendelet értelmében minden 6 év feletti zsidónak sárga csillagot kellett viselnie. Elkezdődtek az összeírások. A Hirsch család a neológ hitközség 1944. április 13-án kelt listájában a 217. sorszám alatt szerepel. Mivel az összeírások nagyon gyorsan történtek így több hibát is tartalmazhatnak, többek között Hirsch Gábor édesanyjának keresztnevét és a család lakcímét is elírták. A zsidóházak kialakításakor az 1943-ban befejezett Hirsch házat is zsidóháznak jelölték ki. A Hirsch házba 14 személyt szállásoltak be. Hirsch Gábort június 16-án édesanyjával és a többi csabai zsidóval együtt a dohánybeváltóba/szárítóba vitték, majd a második transzporttal 1944. június 26-án az Auschwitz-Birkenau-i munkatáborba deportálták. A megérkezést követően az elhurcoltak szelekción estek át. Hirsch Gábor munkaképes fiatalként a BIIe (cigány tábor) 11-es blokkjába került.

1944. szeptember 25-én a birkenaui BIII Mexikó táborban egy munkatranszportot állítottak össze. 4501 nőt, köztük 12 békéscsabait Stuffhofba vittek, köztük Hirsch Gábor édesanyját is, aki 1944. december 18-án a Stuffhofi táborban halt meg. Hirsch Gábor az auschwitzi tábor felszabadítását követően a Kattowitcz, Czernowitz, Sluzki táborokat megjárva jutott haza. Hazatérése után a munkaszolgálatból visszatért édesapja magántanulóként beíratta a gimnáziumba. A hetedik osztályt már a budapesti zsidó gimnáziumban folytatta. 1947-től a szegedi Kálvária téri Villamosipari Technikumban folytatta tanulmányait. Amikor beadta jelentkezését az ujonnan alakult Műszaki Tanárképző Főiskola villamosipari tagozatára, már az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában technikusként dolgozott. A főiskola elvégzése utána a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán folytatta tanulmányait. Nappal az Orion Rádió Gyárban dolgozott. 1956 őszén elhagyta az országot. Pár napos ausztriai tartózkodás után az egyik transzporttal egy svájci karantén-táborba ment, ahonnan a tanulmányaikat folytatni szándékozó diákokkal együtt egy diáktáborba vitték. Felvételt nyert az Eidgenössische Technische Hochschule-éba. 1958-ban lediplomázott, majd 5 éven át tudományos munkatársként dolgozott az egyetemen. 1963-ban egy amerikai konszern svájci kutatólaboratóriumában vállalt állást. 1968-ban megnősült. Házasságából két fiúgyermek született. Nyugdíjazását követően kezdte el alaposabban kutatni a múltját, a békéscsabai holokauszt történéseit. Kutatásainak eredményét két német és egy magyar nyelvű kiadványban foglalta össze. Személyes érintettsége ellenére írásai meglehetősen tárgyilagosak, tényszerűek, levéltári és egyéb hivatalos dokumentumokon alapszanak. A csabai holokausztról összeállított tablóit a békéscsabai zsinagóga emlékszobájában helyezték el.

A békéscsabai holokausztról szóló művei, dokumentumai

• Als 14-jähriger durch Auschwitz-Birkenau : aus dem ungarischen Békéscsaba sieben Monate Konzentrationslager überlebt und über Kattowitz, Czernowitz, Sluzk zurück 1944-1945. Konstanz : Hartung-Gorre Verl., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba-Auschwitz (bemutató)
• Békéscsaba - Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyar zsidónők az 1944. szept. 27.-i Stutthof-i transzportból az utolsó lakhely szerint szortirozva
• Von Békéscsaba nach Auschwitz und retour. 2010. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Képgaléria

Hirsch Gábor szüleivel 1939 körül	Hirsch János feleségével üzletük ajtajában	Az 1893-ban épült neológ zsinagóga	A neológ zsinagóga falaira épült BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
Emléktábla (2013)	Hirsch Gábor kiállítása (2014)	Békéscsaba - Auschwitz-Birkenau retúr (könyvborító)

Lásd még

• Holokauszt (Békéscsaba)
• Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
• Neumann Gábor (1940-1944)
• Wulcz Gyula (1883-1944)
• Zsinagóga (Békéscsaba)

Forrás

• A békéscsabai izraelita neológ hitközség tagjainak névsora (1944. április 10.). M.K. Debreceni Csendőrkerület 6. Nyomozói alosztályának iratai. Lelőhely: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (eredeti okirat), Békés Megyei Levéltár (hiteles másolat)
• Hirsch Gábor: Békéscsaba-Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Hirsch Gábor (Svájc, 2014)

Kapcsolódó irodalom

• Balogh István: Békés békétlenség. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Randolph L. Braham: A népirtás politikája / A Holocaust Magyarországon. Budapest : Belvárosi Kiadó, 1997.

Külső hivatkozások

• Holokauszt. In: Wikipédia (Látogatva: 2014.04.29.)
• A Holokauszt Magyarországon. (Látogatva: 2014.04.29.)