Szerkesztő:Soma
A BékésWiki wikiből
Soma (vitalap | szerkesztései) |
Soma (vitalap | szerkesztései) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Története== | ==Története== | ||
| - | Az Alföldi Kisvasút története 1894-ben kezdődött, amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]] és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút kezdetben csak árufuvarozást végzett, a [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba|Csaba]]-vasútvonal viszont már közforgalmú vasútvonalként épült | + | Az Alföldi Kisvasút története 1894-ben kezdődött, amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]] és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút kezdetben csak árufuvarozást végzett, a [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba|Csaba]]-vasútvonal viszont már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Az új vonal kiépítését már a megye és a városi szervek is támogatták pénzügyileg. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására 1903-ban került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként 1904-re megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is. |
| - | A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. | + | A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. 1905-ben fejeződött be a [[Tótkomlós]] és [[Kaszaper|Géza megálló]] közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után 1925-ben a [[Tótkomlós]]–[[Orosháza]] vonal kiépülésével a vasút elérte [[Orosháza|Orosházát]]. Egy évvel később, 1926-ban megépült Orosházáról a hálózatba [[Gyopárosfürdő]]t bekötő vonal is. Ezzel kialakult az AEGV teljes hálózata, a két világháború között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették. |
Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a [[Szeged-Csanádi Vasút]]tól. A [[második világháború]]s hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat [[1945]]. [[november 23.|november 23-áig]] fenn tudták tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt. | Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a [[Szeged-Csanádi Vasút]]tól. A [[második világháború]]s hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat [[1945]]. [[november 23.|november 23-áig]] fenn tudták tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt. | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
A leállt vasútüzemet [[1945]]. [[december 1.|december 1-jén]] a MÁV vette át. Ezzel megszületett a ''MÁV Alföldi Kisvasút''. | A leállt vasútüzemet [[1945]]. [[december 1.|december 1-jén]] a MÁV vette át. Ezzel megszületett a ''MÁV Alföldi Kisvasút''. | ||
| - | Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek. | + | Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek. 1948-ban megnyílt a forgalomnak a [[Tótkomlós]]–[[Békéssámson]] vonalszakasz, majd [[1949]]-ben a [[Ludad]] és [[Vizesfás]] közötti szakaszt tették közforgalmúvá. Végül megépült a [[Gyopárosfürdő]]t [[Rákóczitelep]]pel összekötő vonal és a [[pusztaföldvár]]i szárnyvonal is. |
| - | A forgalmat eleinte a [[második világháború]]ban zsákmányolt gőzmozdonyokkal bonyolították le, majd | + | A forgalmat eleinte a [[második világháború]]ban zsákmányolt gőzmozdonyokkal bonyolították le, majd 1949-től jugoszláv exportból visszamaradt mozdonyok kerültek a vasútra. Később, a '60-as évek elejére már dízelmozdonyok, korszerű légfékes személy- és teherkocsik közlekedtek a vasútvonalon. A gőzvontatás [[1964]]-ben szűnt meg. |
=== A megszüntetés === | === A megszüntetés === | ||
| - | Az [[1960-as évek]]ben kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt, később azonban lendületet kapott az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút hálózatát | + | Az [[1960-as évek]]ben kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt, később azonban lendületet kapott az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút hálózatát 1960 és 1971 között szüntették meg és bontották el, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó [[gazdasági vasút|gazdasági vasutak]] is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. [[1960]] október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd [[1962]] január elsején a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát 1963-ban szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, 1967-ben megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó Pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon 1971-ig maradt meg a forgalom, de [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] a teher-, majd [[október 30.|október 30-án]] a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani. |
==Utóélete== | ==Utóélete== | ||
A lap 2014. február 17., 14:00-kori változata
Tartalomjegyzék |
Története
Az Alföldi Kisvasút története 1894-ben kezdődött, amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút átadta első vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút kezdetben csak árufuvarozást végzett, a Kovácsháza–Csaba-vasútvonal viszont már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Az új vonal kiépítését már a megye és a városi szervek is támogatták pénzügyileg. A hálózat kiépülése a Csaba–Békés-vonallal folytatódott, aminek átadására 1903-ban került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként 1904-re megtörtént a Békés–Vésztő szakasz átadása is.
A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. 1905-ben fejeződött be a Tótkomlós és Géza megálló közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után 1925-ben a Tótkomlós–Orosháza vonal kiépülésével a vasút elérte Orosházát. Egy évvel később, 1926-ban megépült Orosházáról a hálózatba Gyopárosfürdőt bekötő vonal is. Ezzel kialakult az AEGV teljes hálózata, a két világháború között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették.
Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a Szeged-Csanádi Vasúttól. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat 1945. november 23-áig fenn tudták tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.
A MÁV Alföldi Kisvasút
A leállt vasútüzemet 1945. december 1-jén a MÁV vette át. Ezzel megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút.
Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek. 1948-ban megnyílt a forgalomnak a Tótkomlós–Békéssámson vonalszakasz, majd 1949-ben a Ludad és Vizesfás közötti szakaszt tették közforgalmúvá. Végül megépült a Gyopárosfürdőt Rákócziteleppel összekötő vonal és a pusztaföldvári szárnyvonal is.
A forgalmat eleinte a második világháborúban zsákmányolt gőzmozdonyokkal bonyolították le, majd 1949-től jugoszláv exportból visszamaradt mozdonyok kerültek a vasútra. Később, a '60-as évek elejére már dízelmozdonyok, korszerű légfékes személy- és teherkocsik közlekedtek a vasútvonalon. A gőzvontatás 1964-ben szűnt meg.
A megszüntetés
Az 1960-as években kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt, később azonban lendületet kapott az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút hálózatát 1960 és 1971 között szüntették meg és bontották el, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó gazdasági vasutak is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. 1960 október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd 1962 január elsején a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát 1963-ban szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, 1967-ben megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó Pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon 1971-ig maradt meg a forgalom, de augusztus 31-én a teher-, majd október 30-án a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.
Utóélete
Békéscsabán és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára.
Források
- Felek Ferenc: Kisvasutak a Viharsarokban – Indóház Vasúti magazin, III/12.–IV/1. 2007. december–2008. január
- Dr. Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – A MÁV Alföldi Kisvasút története (1894–1971), Vasúthistória könyvek, Kiadja a MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Budapest, 1999.
- Felek Ferenc: Az elfeledett békéscsabai Traktorok – Indóház Vasúti magazin, III/2. 2007. február
- Felek Ferenc: Az ókígyósi uradalmi vasút – KBK füzetek XLV–XLVI, 2000/4 és 2000/5, Megjelent 2000. november, kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület.
- A magyar vasúthálózat csomóponti kilométertérképe
- kisvasut.hu
- Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
- Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film – Rendezte: Zákonyi Rudolf
- A kaszaperi vasúttörténeti gyűjtemény oldala
- Cikk a vésztői vasúti emlékhelyről
