Kertészsziget
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „Kertészsziget '''Békés vármegye''' északi csücskében található. A térség '''legkisebb települése''', mindössze 352-en lakják (2022. 01. 01.). A [[Békésc…”)
A lap jelenlegi, 2023. augusztus 17., 18:13-kori változata
Kertészsziget Békés vármegye északi csücskében található. A térség legkisebb települése, mindössze 352-en lakják (2022. 01. 01.).
A Békéscsabától közel 69 kilométerre lévő falut északon a Berettyó-csatorna és Bucsa, nyugaton Ecsegfalva és Dévaványa, délen Szeghalom, míg keleten Füzesgyarmat határolja. Községként hozzátartozik Görbesziget, Cserepes, Barnasziget és Akasztó.
Vasútállomással nem rendelkezik; autóval, illetve távolsági járattal, autóbusszal közelíthető meg.
Tartalomjegyzék |
Történet
Kertészsziget feltehetőleg 1723 és 1750 között Kertészzug néven, Füzesgyarmat részeként jött létre. A terület az 1800-as évek elején víz alatt volt, mocsarak és nádasok ölelték körül. A falu egykori határát Fischer Márton vásárolta meg, aki a napszámosokkal levezető árkokat ásatott. Ennek köszönhetően termékeny talajú, kiterjedt földterületek maradtak hátra. Az itt megtelepült lakosok elsősorban dohánykertészettel foglalkoztak, innen ered a helység ma is ismert neve.
Kertészsziget 1952. január 1. óta önálló település. A falu 2006-ban kapta címerét, mely Boros Béla mezőkovácsházi grafikus alkotása. Kertészsziget címerében visszaköszönnek a Fischer család nemesi címerének egyes elemei, így az ovális, kék színű pajzs. A kék szín az egykori vízlepte területre és a halászatra utal. A címer alsó ötödében egy zöld sziget látható, melyből egy fehér ruhás, fiatal nő emelkedik ki, feje fölött kettős ezüstkereszttel, jobb kezében arany dohánylevelekkel, bal kezében két arany búzakalásszal.
Gazdaság
A község a Sárrétre jellemző adottságokkal bír: sík területét kisebb erdők, fasorok veszik körül, a vidék apró vadban gazdag. Az itt lévő földek aranykorona értéke magas, éppen ezért a lakosság jelentős része mezőgazdaságból él.
A kertészszigeti munkahelyek jelentős részét helyi vállalkozások teszik ki, a lakosok többsége mezőgazdasági munkát végez. A falu 1952-ben önállósult, de a története sokáig elválaszthatatlan volt Füzesgyarmattól. 1952-ben Kertészsziget lakossága meghaladta az 1000 főt. Ez a szám lassú, majd egyre gyorsuló ütemben csökkent: 1970-ben 946-an laktak a településen, majd az akkori termelőszövetkezet a füzesgyarmatihoz csatolták, mely a helyi lakosok elvándorlását hozta magával. 2001-ben 485 fő élt a faluban.
Kultúra
Az első iskola 1909-ben jött létre, melyben Branswetter Béláné tanított. A település 1952-től önálló iskolával rendelkezik. Kertészszigeten a könyvtár és művelődési ház rendezvényei színesítik a helyi lakosok életét.
Látnivalók
- Kossuth Lajos-szobor: 1995-ben avatták fel a település első köztéri szobrát, Puj Tivadar szobrászművész alkotását.
Rendezvények
2000 óta minden év július 20-a környékén rendezik meg a falunapot, melyen különböző sporteseményeken, bemutatókon vehetnek részt, illetve zenés-táncos és hagyományőrző műsorokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A programot minden évben tűzijátékkal zárják.
Források
- A most elkészült településcímer beszédes jelkép, szép múltidéző. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 169. szám (2006. július 21.) 14. p. (Látogatva: 2023. 08. 16.)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 604–605. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kertészsziget kincse: a lelki gazdagság. In: Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 168. szám (2001. július 20.) 9. p. (Látogatva: 2023. 08. 16.)
- Kertészsziget. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 187. szám (1986. augusztus 9.) 7. p. (Látogatva: 2023. 08. 16.)
- Kertészsziget. In: Sárréti Lapok (Békés Megyei Nap), 5. évf. 143. szám (1998. június 20.) 2. p. (Látogatva: 2023. 08. 16.)
- Kertészsziget. In: Helységnévtár (Látogatva: 2023. 08. 17.)
Külső hivatkozás
- Kertészsziget község honlapja
