Réthy Béla (1862–1935)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2023. április 29., 14:23-kori változata

gyógyszerész, gyógycukorkagyáros

Réthy Béla

Élete

Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.

Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. Lipótból nyomdász, Pálból békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. 1844-ben Réthyre magyarosították nevüket.

Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, majd Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába, az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg 1882-ben, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet 1884-ben.

1892-ben megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.

Békéscsabán 1935. december 22-én hosszan tartó betegségben hunyt el. Haláláról megemlékezett a Magyarország, a Gyógyszerészeti Közlöny.

Munkássága

1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. 1891-ben Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.

1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát, illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált.

1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért oklevelet kapott a kiállítás zsűriétől. Gyógyszertárában szívesen fogadott gyakornokokat. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg. 1898-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a gyakornoki szakiskola támogatására, melyet a tehetséges tanulóknak szánt.

Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. 1911-ben megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.

Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf Gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.

Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. Haláláig gazdálkodással foglalkozott.

Főbb publikációi

• Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.
• A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.
• Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.
• A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.
• Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391.
• A Karston át. In: Békésmegyei közlöny, 1897.05.06.
• Fiume. In: Békésmegyei közlöny, 1897.05.16.

Emlékezete

A Réthy család sírja

• A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
• Szegeden Id. Réthy Béla Pályadíjjal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.

Lásd még

• Pemetefű-cukorka
• Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)
• Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)

Források

• A Réthy-pályadíj. In: gyogyszeresztortenet.hu (Látogatva: 2018. 03. 14.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Egy régimódi történet – A Réthy család. In: gyogyszeresztortenet.hu (Látogatva: 2018. 03. 14.)
• Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész – száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p. (Látogatva: 2018. 11. 12.)
• Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p. (Látogatva: 2018. 03. 14.)
• Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p. (Látogatva: 2018. 03. 14.)
• Vass Márta: A múlt vallatása In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p. (Látogatva: 2018. 11. 12.)
• Réthy Béla senior. In: gyogyszeresztortenet.hu (Látogatva: 2023. 04. 29.)
• Közérdekű levelek. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1898.06.12. (24). (Látogatva: 2023. 04. 29.)
• [Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet (Budapest, 1897).] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
• Országos kiállítási kitüntetések. In: [Gyógyszerészeti Hetilap, 1896.11.22 (48).] (Látogatva: 2023. 04. 29.)

Kapcsolódó irodalom

• Cégér kell a jó bornak. In: Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.
• Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: Phoenix Pharma honlapja
• Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.

Külső hivatkozások

• Réthy Béla. In: MúzeumDigitár
• Réthy Béla gyászjelentése
• Réthy Laczika gyászjelentése