Csipkár Pál (1821–1901)

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2023. február 10., 18:24-kori változata

szűcsmester

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Petőfi Sándor fuvarosa 3 Emlékezete 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom

Élete

Csipkár Pál 1821. január 25-én született Mezőberényben. Édesapja Csipkár Pál mezőberényi szűcsmester, édesanyja Madarász Mária.

Adománnyal támogatta a mezőberényi „tót, díszes kettős iskola” felépítését. Részt vett az 1899-es mezőberényi Petőfi-ünnepségen, melyen emléktáblát avattak a költő tiszteletére.

Csipkár Pál 80 éves korában, 1901. március 20-án hunyt el Mezőberényben. A helyi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Petőfi Sándor fuvarosa

Petőfi Sándor a családjával, Szendrey Júliával és Petőfi Zoltánnal, valamint Orlai Petrics Somával 1849. július 17-én Mezőberényből Aradra készült. A költő felfogadta fuvarosnak Csipkár Pál szűcsmestert. Bonyhay Benjamin felajánlotta az útra a bőrös ekhós kocsiját. A lovak megijedtek Bonyhay kutyájának ugatásától, a kocsi Münich Ádám kerítésének ütközött. Az indulás elmaradt, Csipkár balszerencsés jelnek tartotta az eltört kocsirudat.

Másnap reggel megérkezett Kiss Sándor ezredes és Egressy Gábor színművész Bem József tábornok üzenetével. A Petőfi család végül július 18-án Arad helyett Várad felé indult el. A költő családját lovon kísérte el az erdélyi úton Csipkár barátja, Rómer Pál. Miután elhagyták Mezőberényt, révvel átkeltek a Körösön, majd Ugra érintésével érkeztek Váradra. Csipkár visszaemlékezése szerint „szomorú volt ekkor Petőfi nagyon, szavát se vettem az egész úton”.

A rév helyén emlékmű állít emléket Petőfi utolsó útjának.

Emlékezete

Az ótemető felszámolása után, az 1950–1960-as években Orlai Petrics Soma édesanyja, Petrics Sámuelné Salkovits Karolina, valamint Csipkár Pál sírköveit a mezőberényi II. kerületi evangélikus templom külső toronyfalán helyezték el.

Források

• A Bányai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület 1879. szeptember 6-án, folytatólag szeptember 8-án és 9-én Budapesten tartott rendes évi közgyűlésének jegyzőkönyve. Budapest, 1879. 16. p. (Látogatva: 2023. 02. 09.)
• Állami anyakönyvek, 1895–1975 / Mezőberény (Békés). Anyakönyvi Hivatal. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 02. 09.)
• Fábry István: Válaszúti tragédia. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 7. szám (1973. február 18.) 2. p. (Látogatva: 2023. 02. 09.)
• Mezőberény története II. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 29–55. p. (Látogatva: 2023. 02. 09.)
• Petőfi kocsisa. In: Békés, 33. évf. 13. szám (1901. március 31.) 4. p. (Látogatva: 2023. 02. 09.)
• Vámos József: Mezőberény és két temploma. In: Evangélikus Élet, 25. évf. 8. szám (1960. február 21.) (Látogatva: 2023. 02. 09.)

Kapcsolódó irodalom

• Dienes András: A mezőberényi töredék. In: Kortárs, 3. évf. 8. szám (1959. július–december) 198–209. p.
• Dienes András: A legendák Petőfije : táj és emlékezés. Budapest : Magvető, 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Írások a régi Mezőberényről ; Mezőberény és Petőfi. Vál. és sajtó alá rend.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály : RFG, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petrich Sámuel: Petőfi Sándor Mező-Berényben. In: Békés, 31. évf. 8. szám (1899. február 19.) 1. p.
• Szendrey Júlia: Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása. Budapest : Genius, 1930