Geszt

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összek…”)
49. sor: 49. sor:
=== Rendezvények ===
=== Rendezvények ===
*Őszi vásár Geszten
*Őszi vásár Geszten
 +
 +
== Források ==
 +
*Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
*Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
*Eltemetett történelem. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/eltemetett-tortenelem-500D/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
 +
*Geszt Összefoglaló. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/geszt-osszefoglalo-5444/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
 +
*Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: [http://www.vasarhely24.com/esemeny/lazar-janos-2020-ban-elkezdjuk-a-geszti-tisza-kastely-felujitasat-video vasarhely24.com] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
 +
*Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180-182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
*Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: [https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17394 ksh.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
 +
*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
 +
*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)

A lap 2020. december 14., 08:49-kori változata

Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. 1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott. Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5139 hektár.

Tartalomjegyzék

Története

Geszt már a neolitikumban lakott terület volt, erről árulkodnak többek között a Körös-Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

Először 1213-ban a Váradi Regestrumban említették, amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: 1220-ban Guezt, 1458-ban Gezth, 1475-ben Eghazasgezth, Kysgezth, 1485 körül pedig Naggezth.

A vegyesházi királyok idején valószínűleg adománybirtokként szolgált, kézről-kézre járt az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően. A 16. század első felében a reformáció itt is kifejtette hatását, a település lakói protestáns hitre tértek, majd használatba vették a régi katolikus templomot. 1770-ben ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. 1759-ben végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. 1761-től, hivatalosan pedig 1766-tól a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten. 1772-ben épült fel a Tisza kastély.

1851-ben érkezett a birtokra Arany János, hogy a 13 éves Tisza Domokos nevelője legyen. 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, melegebb időben mégis a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított Arany János Emlékmúzeummal 1971-ben adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19-20. században, Tisza Kálmánt, majd fiát, Tisza Istvánt.

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

Gazdaság

1850-ben 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.

A felszabadulást követően 1945-ben a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet. Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. 1949-ben földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak. A gazdasági fejlődés viszont már a Rákosi-korszak idején megtorpant, a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart. Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

Kultúra

A kultúra területén is fejlődést hozott az 1944-es felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest 1955-ben már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. 1957-ben 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A Tisza kastélyban 1954-től kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt. 1946-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

2020-ban Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a Tisza kastély felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Geszt”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök