Szemián Sámuel (1827–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (Jókai Színház belső hivatkozása)
13. sor: 13. sor:
Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.
Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.
-
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
+
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
'''Tisztségei:'''
'''Tisztségei:'''

A lap 2020. december 11., 19:23-kori változata

főjegyző

Tartalomjegyzék

Élete

Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.

1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyében a megyeházán dolgozott. 1848-ban a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.

1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig. Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.

Tisztségei:

1891 júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Feladatait Korosy László vette át.

Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szemi%C3%A1n_S%C3%A1muel_(1827%E2%80%931891)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök