Fekete Pál (1928–2022)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. október 16., 16:00-kori változata

a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke

Élete

Fekete Pál (2016)

Fekete Pál 1928. június 19-én született Sárospatakon. Édesapja Fekete István, világot járó, sok nyelvet beszélő ember volt, édesanyja Kozma Ilona négy gyermek neveléséről gondoskodott.

Fekete Pál a sárospataki Református Főiskola Líceumában érettségizett, majd ugyanitt, a Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett. Tizennégy évesen már szabadon olvasott németül és oroszul, később latinul és franciául is megtanult. Sorkatonai szolgálatát követően Szegedre került az egyetemre, ahol kitüntetéses történelem‒orosz szakos tanári diplomát szerzett.

1952-ben tanárként helyezkedett el Békéscsabán. Négy évig taníthatott az 1. Számú Általános Iskolában és Rózsa Ferenc Gimnáziumban. A tanítás mellett a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat (TIT) munkatársaként történelmi előadásokkal járta egész Békés megyét.

1953-ban kötött házasságot Kovács Ágnes tanítónővel. Két gyermekük született: dr. Fekete Ágnes (1956) orvos és Fekete Mártha (1957) tanár.

A forradalom és a megtorlás

Az 1956-os forradalom kitörése után Fekete Pált spontánul megválasztották a békéscsabai, majd a Békés Megyei Forradalmi Bizottság vezetőjének. Nyíltsága, lelkesedése, konszenzusteremtő humanizmusa közismert volt. Négyszer tárgyalt az orosz parancsnokkal, ezzel sikerült megmenteni Békéscsabát a szétlövetéstől 1956. november 4-én. A megtorlás során, 1957. február 16-án letartóztatták. Először halálra ítélték, majd az ítéletet 1957. december 11-én életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Békéscsabán a Munkácsy utcai ávósbörtönben, valamint Szegeden, Márianosztrán, Vácott, Gyulán, Jászberényben és Sopronkőhidán raboskodott. Három évet magánzárkában töltött. Végül hét év után, 1963. március 26-án amnesztiával szabadult.

Már a szabadulása napján megpróbálták beszervezni. Miután határozottan elutasította a becstelen szerepet, kitiltották Békéscsabáról és Békés megye területéről. A tanári pályáról örökre eltiltották, fizikai munkából tartotta fenn családját és önmagát. Még az 1980-as években is megfigyelték, mozgását korlátozták. A felesége végig kitartott mellette, együtt élték át a megpróbáltatásokat, a nélkülözést és az állandó megfigyelés lélekemésztő éveit. 1988-ban segédmunkásként ment nyugdíjba.

A rendszerváltozás után végre szabad ember lehetett. Rehabilitálták, számos kitüntetésben és elismerésben részesült. 1990 óta aktívan kutatja a múltat, alkot, tanít, fordít, és amennyire az egészsége engedi, néha előadásokat is tart. 1956 eseményeit, személyes élményeit több könyvben (Az utolsó szó jogán, Cseppek a tengerből, Sátánok éjszakája) megörökítette. Legújabb, a Magyar mártírok 1956 ‒ Csak a szél sír felettük címet viselő könyvét a kommunista diktatúrák áldozatainak napján, 2019. február 25-én mutatták be Békéscsabán, a városháza dísztermében.

Békéscsaba Díszpolgára

1992. március 12-én Békéscsaba közgyűlése rendkívüli ünnepi ülésén Békéscsaba díszpolgárává avatta Fekete Pált. Az ülés vendégei voltak Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, valamint a forradalom utáni büntetőper még életben lévő elítéltjei, Fekete Pál sorstársai. Az oklevélen a következő áll: „Mi, Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, a város polgárainak akaratával egyezően, 1992. március 12-i ünnepi ülésünkön Fekete Pált, az 1956-os Megyei Forradalmi Tanács elnökét egyhangúlag Békéscsaba város díszpolgárává avattuk. A képviselő-testület ezzel az önmagát is megtisztelő elhatározásával fejet hajt az emberi méltóság, az igazság melletti kiállás, a hajlíthatatlanság és a szabadság utáni örök vágy előtt. A legkevesebb, de a legtöbb is, amivel önkormányzatunk kifejezheti háláját és elismerését a város történetét formáló személyiség iránt az, hogy 1940 után elsőként Fekete Pálnak adományozza a Békéscsaba Díszpolgára címet."

Díjak, kitüntetések

• Békéscsaba Díszpolgára (1992)
• 56-os Aranyérem (1999)
• Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt (2004)
• Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára alapított emlékérem (2006)
• Hazáért Érdemkereszt arany fokozata (2006)
• Pongrátz Gergely érdemérem (2008)
• 1956-os Pesti Srác Díj (2009)
• 1956 Alapítvány érdemkeresztje (2011)
• Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012)
• Eötvös József-díj (2013)
• 2013. szeptember 21-én vitézségének és nemzeti érzésének elismeréseként vitézzé avatták.
• 56-os Emlékérem (2016)
• „Békés Megyéért” kitüntetés (2016)

Emlékezete

• Békéscsabán, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola (volt 2. Számú Általános Iskola) egyik épületében 2011. október 23-án, az 1956-os békéscsabai megemlékezések során megnyitották a Fekete Pál-emlékszobát.

Művei

• Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski, 2003
• Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. Budapest : Püski Kiadó, 2006
• Sátánok éjszakája. Budapest : Püski Kiadó, 2009
• Sírjára nem jutott virág. Budapest : Püski Kiadó, 2011
• Magyar Jeanne d'Arc. Budapest : Püski Kiadó, 2014
• Magyar mártírok 1956 : csak a szél sír felettük... Békéscsaba : Fekete P., 2018

Források

• A Fekete Pál Gyűjtemény oklevelei.
• A szabadság utáni örök vágy. In: Heti Mérleg, 2. évf. 11. szám (1992. március 18.) 1‒2. p. (Látogatva: 2020. 10. 14.)
• Békés megyei kitüntetettek. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 63. szám (2004. március 16.) 1. p. (Látogatva: 2020. 10. 14.)
• „Elvették tőlünk az egyenes beszéd lehetőségét”. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 253. szám (1999. október 30‒31.) 7. p. (Látogatva: 2020. 10. 14.)
• Fekete Pál: Hatvan év távlatából. In: Barkaonline.hu (Látogatva: 2020. 10. 14.)
• Gyemendi Réka: Bemutatták Fekete Pál új könyvét Békéscsabán. In: Behir.hu (Látogatva: 2020. 10. 14.)
• Horváth Szabolcs: Emlékérmet kaptak az 56-os hősök. In: Behir.hu (Látogatva: 2020. 10. 15.)
• Két kitüntetést vehetett át a forradalmi bizottság elnöke. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 278. szám (2006. november 28.) 3. p. (Látogatva: 2020. 10. 14.)
• Ki kicsoda Békéscsabán '99. Fel. szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kovács Attila: Summa cum laude-vel az agyagbányába. In: Magyar Élet, 60. évf. 30. szám (2018. augusztus 9.) 12‒13. p. (Látogatva: 2020. 10. 14.)
• Mikóczy Erika: „Békés Megyéért” kitüntetést kapott Fekete Pál, Jancsik Ferenc és dr. Dancsó József. In: Behir.hu (Látogatva: 2020. 10. 15.)

Kapcsolódó irodalom

• Fekete G. Kata: A szovjet tankok előtt ment, hogy megmentse a várost. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 159. szám (2003. július 10.) 4. p.
• Fekete G. Kata: Kevesen maradtunk, akik ismerik az igazságot. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 87. szám (2004. április 14.) 4. p.
• Fekete G. Kata: Többször csupán a halált várta. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 248. szám (2006. október 21.) 6. p.
• Fekete Pál 75 éves. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 13. szám (2003. július 3.) 3. p.
• Fekete Pálné B. Kovács Ágnes: Két tárgyalás. In: Bárka, 24. évf. 5. szám (2016) 7‒9. p.
• Isten éltesse! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 142. szám (2004. június 19.) 13. p.
• Nyilas Péter: „Pokol lesz az élete!” In: Délmagyarország, 95. évf. 248. szám (2005. október 22.) 11. p.
• Simai Mihály: Szabadság... Rabság... Szerelem. In: Bárka, 24. évf. 5. szám (2016) 10‒12. p.
• Szigeti Csaba: „Európa mi vagyunk!” In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 64. szám (1992. március 16.) 7. p.
• Sztojcsev Szvetoszláv: Fekete Pál: A szeretet volt ott az úr... In: Heti Mérleg, 2. évf. 10. szám (1992. március 11.) 1. p.

Külső hivatkozások

• 1956 Békéscsabán : Fekete Pál elsőrendű vádlottal beszélget Zika Klára. In: Honismeret, 33. évf. 5. szám (2005) 32‒36. p.
• A szegedi katonai bíróság ítélete a békéscsabai Fekete Pál és társai ügyében. In: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára honlapja
• Fekete Pál. In: Közéleti kaleidoszkóp
• Fekete Pál nem haragszik senkire. In: Beol.hu
• Kovács Attila: Kétszer mondott nemet a beszervezésre, nem taníthatott többé – Beszélgetés Fekete Pállal, a megtörhetetlen forradalmárral. In: Pestisracok.hu
• Kovács Attila: Túlélni a kommunisták poklát – Életút-interjú Fekete Pállal, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökével. In: Pestisracok.hu
• Tóth Marcell: 1956: Fegyvertelenül gyalogolva a szovjet tankok előtt. In: Szegedma.hu