Grecsó Krisztián (író)
A BékésWiki wikiből
a (2020-as fotó feltöltése) |
a (Helyesírás ellenőrzése) |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
[[2007|2007-től]] [[2009|2009-ig]] '''a Nők Lapja vezetőszerkesztője''' volt. [[2006]]–[[2009]] között a Szépírók Társaságának alelnöki tisztségét töltötte be. [[2009|2009-től]] '''az Élet és Irodalom munkatársa'''. | [[2007|2007-től]] [[2009|2009-ig]] '''a Nők Lapja vezetőszerkesztője''' volt. [[2006]]–[[2009]] között a Szépírók Társaságának alelnöki tisztségét töltötte be. [[2009|2009-től]] '''az Élet és Irodalom munkatársa'''. | ||
- | + | Első verseskötetét – ''Vízjelek a honvágyról'' címmel – a Tevan Könyvkiadó adta ki [[1996|1996-ban]]. | |
- | Első | + | |
'''Prózaíró karrierjének kezdetét a [[2001|2001-ben]] megjelent ''Pletykaanyu'' című novelláskötet jelentette.''' A ''Tánciskola'' című regénye Békéscsabán játszódik. A [[2011|2011-es]] ''Mellettem elférsz'' című műve tizenegy kiadást és több mint huszonötezer eladott példányt ért meg. Az elbeszélő ebben a regényben családi történetek kutatásán, titkok feltárásán keresztül kerül közelebb önmaga megismeréséhez. Grecsó '''kötetei idegen nyelven''' (németül, csehül, szlovénül, törökül, oroszul) '''is olvashatók'''. [[2020|2020-ban]] verseskötete jelent meg ''Magamról többet'' címmel. | '''Prózaíró karrierjének kezdetét a [[2001|2001-ben]] megjelent ''Pletykaanyu'' című novelláskötet jelentette.''' A ''Tánciskola'' című regénye Békéscsabán játszódik. A [[2011|2011-es]] ''Mellettem elférsz'' című műve tizenegy kiadást és több mint huszonötezer eladott példányt ért meg. Az elbeszélő ebben a regényben családi történetek kutatásán, titkok feltárásán keresztül kerül közelebb önmaga megismeréséhez. Grecsó '''kötetei idegen nyelven''' (németül, csehül, szlovénül, törökül, oroszul) '''is olvashatók'''. [[2020|2020-ban]] verseskötete jelent meg ''Magamról többet'' címmel. | ||
Grecsó egyik központi témája a család mint az identitás meghatározója. Megjelenik nála az egyén és a saját múlt kapcsolata. Stílusát gyakran hasonlítják a mágikus realistákéhoz, főként Gabriel Garcia Márquez regényvilágához. | Grecsó egyik központi témája a család mint az identitás meghatározója. Megjelenik nála az egyén és a saját múlt kapcsolata. Stílusát gyakran hasonlítják a mágikus realistákéhoz, főként Gabriel Garcia Márquez regényvilágához. | ||
- | A | + | A ''Cigányok'' ([[2010]]) című drámáját a budapesti Katona József Színház játszotta. A Molnár Ferenc ''A Pál utcai fiúk'' című regényéből készült színdarabját [[2016|2016-ban]] mutatta be a Vígszínház. '''Forgatókönyvek''' (''Hasutasok'', ''Megy a gőzös'') '''és dalszövegek''' is fűződnek a nevéhez. |
== Legismertebb munkái == | == Legismertebb munkái == | ||
39. sor: | 38. sor: | ||
* Magamról többet (Magvető, 2020) | * Magamról többet (Magvető, 2020) | ||
- | == Díjak kitüntetések == | + | == Díjak, kitüntetések == |
* Gérecz Attila-díj (1996) – [[2017|2017-ben]] visszaadta | * Gérecz Attila-díj (1996) – [[2017|2017-ben]] visszaadta | ||
* Soros alkotói-díj (1998) | * Soros alkotói-díj (1998) |
A lap 2020. augusztus 25., 16:10-kori változata
József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, dalszerző
Tartalomjegyzék |
Élete
Grecsó Krisztián 1976. május 18-án született a Csongrád megyei Szegváron. Édesapja Grecsó János, édesanyja Berkecz Margit. Testvére Zoltán (1983) táncművész, koreográfus.
Szegváron járt általános iskolába. 1994-ben a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. 1997-ben Békéscsabán, a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola tanári szakán szerzett diplomát. A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakán 2001-ben végzett.
Felesége Árvai Judit, a Magvető Könyvkiadó munkatársa.
Munkássága
Szerkesztőként 1994 és 1997 között a Békés Megyei Nap külső munkatársa volt. Tárcistaként a Délmagyarország című napilapnál foglalkoztatták. 1997-től a Bárka folyóirat külső munkatársaként, majd 2001-től 2006-ig a lap szerkesztőjeként dolgozott. A Tevan Könyvkiadónál is tevékenykedett. A Bárka szerkesztősége a Békés Megyei Könyvtár épületében volt, Grecsó Krisztián 2006-ban a könyvtár munkatársaként József Attila-díjat kapott.
2007-től 2009-ig a Nők Lapja vezetőszerkesztője volt. 2006–2009 között a Szépírók Társaságának alelnöki tisztségét töltötte be. 2009-től az Élet és Irodalom munkatársa.
Első verseskötetét – Vízjelek a honvágyról címmel – a Tevan Könyvkiadó adta ki 1996-ban. Prózaíró karrierjének kezdetét a 2001-ben megjelent Pletykaanyu című novelláskötet jelentette. A Tánciskola című regénye Békéscsabán játszódik. A 2011-es Mellettem elférsz című műve tizenegy kiadást és több mint huszonötezer eladott példányt ért meg. Az elbeszélő ebben a regényben családi történetek kutatásán, titkok feltárásán keresztül kerül közelebb önmaga megismeréséhez. Grecsó kötetei idegen nyelven (németül, csehül, szlovénül, törökül, oroszul) is olvashatók. 2020-ban verseskötete jelent meg Magamról többet címmel.
Grecsó egyik központi témája a család mint az identitás meghatározója. Megjelenik nála az egyén és a saját múlt kapcsolata. Stílusát gyakran hasonlítják a mágikus realistákéhoz, főként Gabriel Garcia Márquez regényvilágához.
A Cigányok (2010) című drámáját a budapesti Katona József Színház játszotta. A Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből készült színdarabját 2016-ban mutatta be a Vígszínház. Forgatókönyvek (Hasutasok, Megy a gőzös) és dalszövegek is fűződnek a nevéhez.
Legismertebb munkái
- Vízjelek a honvágyról (Tevan, 1996)
- Angyalkacsinálás (JAK-füzetek, 1999)
- Caspar Hauser (Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság, 2001)
- Pletykaanyu (Jelenkor, 2001)
- Isten hozott (Magvető, 2005)
- Tánciskola (Magvető, 2008)
- Mellettem elférsz (Magvető, 2011)
- Megyek utánad (Magvető, 2014)
- Jelmezbál (Magvető, 2016)
- Harminc év napsütés (Magvető, 2017)
- Vera (Magvető, 2019)
- Magamról többet (Magvető, 2020)
Díjak, kitüntetések
- Gérecz Attila-díj (1996) – 2017-ben visszaadta
- Soros alkotói-díj (1998)
- Móricz Zsigmond ösztöndíj (1999)
- Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja (2001, 2003)
- Örkény István ösztöndíj (2002)
- Faludy György-díj (2002)
- Bródy Sándor-díj (2002) – az év legjobb szépprózai elsőkötetéért
- Déry Tibor-díj (2004)
- Darvas József-díj (2006)
- József Attila-díj (2006)
- Márciusi Ifjak Díj (2008)
- AEGON Művészeti Díj (2012)
- Szabad Sajtó Díj (2015)
- Szegvár Díszpolgára (2017)
- Bárka-díj (2019)
- Libri irodalmi közönségdíj (2020)
- Harsányi Zsolt-emlékdíj (2020)
Források
- Csepregi Evelyn: Öntörvényű és piszok jó könyvek – Ők az idei Libri irodalmi díjasok. In: Nepszava.hu (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Én táncolnék veled. In: Kulturpart.hu (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Fekete G. Kata: Több megyei szakembert kitüntettek. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 63. szám (2006. március 16.) 3. p. (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Grecsó Krisztián honlapja (Látogatva: 2020. 07. 30.)
- Grecsó Krisztián. In: Magvető Kiadó honlapja (Látogatva: 2020. 07. 30.)
- Grecsó Krisztián. In: Petőfi Irodalmi Múzeum névtere (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Grecsó Krisztián: Magamról többet. In: Cultura.hu (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Ki kicsoda Békéscsabán '99. Fel. szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999. 54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Korbely György: Grecsó: most inkább szerelmes, alteregós novellákat írok. In: BEOL.hu (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Márciusi Ifjak Díjat kapott Grecsó Krisztián. In: Hír6.hu (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Mészáros Márton: Egy világ, ahonnan nézni lehet az életet. In: Kulturpart.hu (Látogatva: 2020. 07. 24.)
- Vízjelek a honvágyról. In: Moly.hu (Látogatva: 2020. 07. 30.)
Kapcsolódó irodalom
- Onagy Zoltán: Papírt és kardot írtam : beszélgetések kortárs írókkal. Arad : Concord Media Jelen, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Valuska László: Íróportré : Grecsó Krisztián. In: Szépirodalmi Figyelő, 3. szám (2006) 57–64. p.
- Vámos Miklós: Kedves kollégák. Budapest : Európa, 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Akkor eljöttem a semmibe. In: Magyarnarancs.hu
- A nagymama receptesfüzetén keresztül lehet a házat szeretni. In: Kötve-fűzve blog
- Grecsó Krisztián. In: Wikipédia
- Írói és olvasói elvárások. In: Litera.hu
- Íróként a lényemet árulom. In: Librarius.hu