Kerekes György (1903–1982)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (képméret változtatás) |
a (Belső hivatkozások javítása) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
'''[[1903]]. [[február 19.|február 19-én]] született Zilahon, Romániában.''' Édesapja, Kerekes Ernő magyar–latin–német szakos tanár, a Wesselényi Gimnázium és Kollégium igazgatója. Ebben az iskolában tanult Ady Endre és maga a festő is. | '''[[1903]]. [[február 19.|február 19-én]] született Zilahon, Romániában.''' Édesapja, Kerekes Ernő magyar–latin–német szakos tanár, a Wesselényi Gimnázium és Kollégium igazgatója. Ebben az iskolában tanult Ady Endre és maga a festő is. | ||
| - | [[1919|1919-ben]] a Székely Hadosztály tagjaként '''részt vett az 1. világháborúban''', a román hadsereg elleni csatában. [[1920|1920-ban]], a trianoni békeszerződés miatt Budapestre kellett menekülnie. Itt '''két évig építészetet tanult a műegyetemen, majd átiratkozott a képzőművészeti főiskolára''', ahol Rudnay Gyula tanítványa lett és ''' | + | [[1919|1919-ben]] a Székely Hadosztály tagjaként '''részt vett az 1. világháborúban''', a román hadsereg elleni csatában. [[1920|1920-ban]], a trianoni békeszerződés miatt Budapestre kellett menekülnie. Itt '''két évig építészetet tanult a műegyetemen, majd átiratkozott a képzőművészeti főiskolára''', ahol Rudnay Gyula tanítványa lett és '''festőművész–rajztanár szakon szerzett diplomát [[1931|1931-ben]]'''. Ugyanekkor egyéves '''ösztöndíjat nyert a bécsi Collegium Hungaricumba''' is. |
'''[[1941|1941-ben]] elvette volt tanítványát, Balázs Zsuzsannát.''' Két gyermekük született, Tünde és Attila. | '''[[1941|1941-ben]] elvette volt tanítványát, Balázs Zsuzsannát.''' Két gyermekük született, Tünde és Attila. | ||
| - | [[1944|1944-ben]] katonai feladatok ellátása után orosz fogságba került, ahonnan [[Gyöngyösi János ( | + | [[1944|1944-ben]] katonai feladatok ellátása után orosz fogságba került, ahonnan [[Gyöngyösi János (1893–1951)|dr. Gyöngyösi János]] külügyminiszter segítségével szabadult. |
[[Fájl:Kerekes Gyorgy sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Ligeti temetőben.]] '''[[1982]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] hunyt el''', 79 éves korában. | [[Fájl:Kerekes Gyorgy sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Ligeti temetőben.]] '''[[1982]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] hunyt el''', 79 éves korában. | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | [[1932|1932-től]] a budapesti Szent István Reálgimnáziumban, majd [[1933|1933-tól]] a kaposvári gimnáziumban tanított. '''[[1935|1935-ben]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]], tanárcsere következtében a Lórántffy Zsuzsanna Leánylíceumban kapott állást.''' Itt Vasas Mihály helyére kerülve rajztanárként dolgozott. Leginkább ábrázoló geometria órákkal [[Mokos József ( | + | [[1932|1932-től]] a budapesti Szent István Reálgimnáziumban, majd [[1933|1933-tól]] a kaposvári gimnáziumban tanított. '''[[1935|1935-ben]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]], tanárcsere következtében a Lórántffy Zsuzsanna Leánylíceumban kapott állást.''' Itt Vasas Mihály helyére kerülve rajztanárként dolgozott. Leginkább ábrázoló geometria órákkal [[Mokos József (1892–1972)|Mokos József]] szakköri tevékenységét segítette. |
[[1955|1955-ben]] a líceumból áthelyezték a 7. Számú Általános Iskolába, innen vonult nyugdíjba [[1965|1965-ben]]. | [[1955|1955-ben]] a líceumból áthelyezték a 7. Számú Általános Iskolába, innen vonult nyugdíjba [[1965|1965-ben]]. | ||
| - | Festészeti munkássága tanári pályafutásával együtt bontakozott ki. A magyar plein-air festészeti irányhoz az 1930-as évek elején csatlakozott. '''Békéscsabán tagja lett az [[Aurora-kör| | + | Festészeti munkássága tanári pályafutásával együtt bontakozott ki. A magyar plein-air festészeti irányhoz az 1930-as évek elején csatlakozott. '''Békéscsabán tagja lett az [[Aurora-kör|Aurora-körnek]]. Aktív szerepet vállalt a csabai művészeti életben''': rendszeresen művészeti előadásokat tartott a TIT békéscsabai szervezeténél. Képeit számos tárlaton kiállították. Tájképein, csendéletein és portréin híres csabai tájak, közéleti személyiségek és pillanatképek elevenednek meg, hűen tükrözve a kor jellegzetességeit. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
A lap 2021. február 24., 10:17-kori változata
festőművész, rajztanár
Tartalomjegyzék |
Élete
1903. február 19-én született Zilahon, Romániában. Édesapja, Kerekes Ernő magyar–latin–német szakos tanár, a Wesselényi Gimnázium és Kollégium igazgatója. Ebben az iskolában tanult Ady Endre és maga a festő is.
1919-ben a Székely Hadosztály tagjaként részt vett az 1. világháborúban, a román hadsereg elleni csatában. 1920-ban, a trianoni békeszerződés miatt Budapestre kellett menekülnie. Itt két évig építészetet tanult a műegyetemen, majd átiratkozott a képzőművészeti főiskolára, ahol Rudnay Gyula tanítványa lett és festőművész–rajztanár szakon szerzett diplomát 1931-ben. Ugyanekkor egyéves ösztöndíjat nyert a bécsi Collegium Hungaricumba is.
1941-ben elvette volt tanítványát, Balázs Zsuzsannát. Két gyermekük született, Tünde és Attila.
1944-ben katonai feladatok ellátása után orosz fogságba került, ahonnan dr. Gyöngyösi János külügyminiszter segítségével szabadult.
Munkássága
1932-től a budapesti Szent István Reálgimnáziumban, majd 1933-tól a kaposvári gimnáziumban tanított. 1935-ben Békéscsabán, tanárcsere következtében a Lórántffy Zsuzsanna Leánylíceumban kapott állást. Itt Vasas Mihály helyére kerülve rajztanárként dolgozott. Leginkább ábrázoló geometria órákkal Mokos József szakköri tevékenységét segítette.
1955-ben a líceumból áthelyezték a 7. Számú Általános Iskolába, innen vonult nyugdíjba 1965-ben.
Festészeti munkássága tanári pályafutásával együtt bontakozott ki. A magyar plein-air festészeti irányhoz az 1930-as évek elején csatlakozott. Békéscsabán tagja lett az Aurora-körnek. Aktív szerepet vállalt a csabai művészeti életben: rendszeresen művészeti előadásokat tartott a TIT békéscsabai szervezeténél. Képeit számos tárlaton kiállították. Tájképein, csendéletein és portréin híres csabai tájak, közéleti személyiségek és pillanatképek elevenednek meg, hűen tükrözve a kor jellegzetességeit.
Emlékezete
- 1996-ban utcát neveztek el róla, mely a Dobozi út közelében található Békéscsabán.
- Halála után műveiből emlékkiállítás nyílt a Munkácsy Emlékházban, 2007-ben és 2013-ban. Alkotásai jelenleg a Munkácsy Múzeum gyűjteményében, illetve magántulajdonban találhatóak.
- 2008-ban emléktáblát helyeztek el az Urszinyi Dezsőné utca 5. szám alatti ház falán, ahol családjával élt.
Kiállításai
Egyéni
- 1936 • Kultúrpalota, Békéscsaba
- 1971 • TIT, Békéscsaba
- 1977 • Kner Nyomda, Békéscsaba
- 1982 • Békés Megyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba
- 1997 • Mokos Terem, Békéscsaba
- 2007 • Munkácsy Emlékház, Békéscsaba
- 2013 • Munkácsy Emlékház, Békéscsaba
Csoportos
- 1947 • Ernst Múzeum, Budapest
- 1955 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1958 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1961 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1971 • Békéscsaba
Források
- Alkotás kerestetik. In: Hír6.hu (Látogatva: 2017. 10. 06)
- Banner Zoltán: Életrajzi adatok. In: Banner Zoltán: Kerekes György. Békéscsaba : Dr. Kerekes Attila, 2010. 23–24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Both: Gondolatban ízig-vérig csabai volt. In: Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 216. sz. (1997. szeptember) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gyarmati Gabriella: Kerekes György. In: Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek, Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács György: Kerekes Györgyre emlékezünk. In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 43. sz. (1993. február) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Meghalt Kerekes György. In: Békés Megyei Népújság. 37. évf. 221. sz. (1982. szeptember) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A „poéta bácsi”-ról, Beszélgetés Ady Endre ismerőjével. In: Békés Megyei Népújság. (1958. január 15) 5. p.
- Kossuth könyvek Kubáról. In: Békés Megyei Népújság. (1979. január 3) 4. p.
- Új könyvek. In: Békés Megyei Népújság. (1977. január 9.) 8. p.
