Szemián Sámuel (1827–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
15. sor: 15. sor:
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
-
Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak és a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának. A szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagjai között szerepelt. Volt községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a csabai népbank igazgatósági tagja. Elnöki tisztséget töltött be a Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt az élővíz-csatorna társulatnak.
+
'''Tisztségei:'''
 +
* a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat tagja
 +
* a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának tagja
 +
* a szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagja
 +
* községjegyzői szigorlati tag
 +
* községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag
 +
* a békési esperességi törvényszék világi közbírája
 +
* a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja
 +
* Békéscsaba megyebizottsági tagja
 +
* az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja
 +
* a Csabai Népbank igazgatósági tagja
 +
* a Kígyósi Vadvízcsatorna-társulat elnöke
 +
* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke
-
[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt jegyzősége alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Főjegyzői feladatait [[Korosy László (1863-1938)|Korosy László]] vette át.
+
[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863-1938)|Korosy László]] vette át.
-
'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
+
'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* A Körös-parti családi ház utcája [[1910]] és [[1949]] között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
* A Körös-parti családi ház utcája [[1910]] és [[1949]] között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
* [[1992]] és [[1993]] között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. '''[[2012|2012-től]] Békéscsabán ismét utca viseli nevét''' (korábban: külterületi, névtelen utca).
* [[1992]] és [[1993]] között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. '''[[2012|2012-től]] Békéscsabán ismét utca viseli nevét''' (korábban: külterületi, névtelen utca).
-
* '''Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmáskiadásban [[1998]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] kiadták''', napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
+
* '''Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmás kiadásban [[1998]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] adták ki''', napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
-
* [[2011]] óta '''[[Szemián Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]]''' őrzi emlékét a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] árkádsorán.
+
* [[2011|2011-ben]] '''[[Szemián Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' avattak tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] árkádsorán.
* Békéscsabán '''Szemián Sámuel Egylet''' néven civil szervezet működik.
* Békéscsabán '''Szemián Sámuel Egylet''' néven civil szervezet működik.

A lap 2019. február 22., 09:35-kori változata

főjegyző

Tartalomjegyzék

Élete

Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.

1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyében a megyeházán dolgozott. 1848-ban a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.

1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig. Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.

Tisztségei:

1891 júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Feladatait Korosy László vette át.

Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szemi%C3%A1n_S%C3%A1muel_(1827%E2%80%931891)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök