Berthóty István (1872–1929)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Fejezetekre tagolás)
a (kép feltöltése)
12. sor: 12. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
 +
[[Fájl:Bertothy Istvan sirja.jpg|200px|bélyegkép|300px|jobbra|Berthóty István sírja]]
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. [[1894]]-től Békés vármegyében, [[Gyula|Gyulán]] volt gyakornok. [[1894]] szeptemberéig a vármegye III., [[1897]] októberéig II., [[1906]]-ig pedig I. aljegyzője volt. [[1902]] májusában '''tiszteletbeli főjegyzővé''' nevezték ki. [[1906]] májusában a vármegye törvényhatósága az '''orosházi járás szolgabírájává''' választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. [[Orosháza|Orosházára]] érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a '''Kaszinónak''' s az [[1913]]-ban alakult''' Orosházi Munkás Testedző Körnek'''. [[1916]]. [[május 23.|május 23]]-án Békés vármegye főjegyzője lett.
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. [[1894]]-től Békés vármegyében, [[Gyula|Gyulán]] volt gyakornok. [[1894]] szeptemberéig a vármegye III., [[1897]] októberéig II., [[1906]]-ig pedig I. aljegyzője volt. [[1902]] májusában '''tiszteletbeli főjegyzővé''' nevezték ki. [[1906]] májusában a vármegye törvényhatósága az '''orosházi járás szolgabírájává''' választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. [[Orosháza|Orosházára]] érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a '''Kaszinónak''' s az [[1913]]-ban alakult''' Orosházi Munkás Testedző Körnek'''. [[1916]]. [[május 23.|május 23]]-án Békés vármegye főjegyzője lett.

A lap 2018. október 9., 16:04-kori változata

polgármester, kormányfőtanácsos

Tartalomjegyzék

Élete

Berthóty István

Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született. Régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet és Ágoston József.

Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.

Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).

1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 24-én a Széchenyi ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.

Munkássága

Berthóty István sírja

Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án Békés vármegye főjegyzője lett.

Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.

Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az Árpád fürdő és a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapító elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.

Díjak, elismerések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök