Berthóty István (1872–1929)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (Fejezetekre tagolás)
29. sor: 29. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 497. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 497. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. 420-421. p. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. 420-421. p. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/13227_0_2_POLG%C3%81RMESTEREK.pdf Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849-2010. szerk.: Gécs Béla] (Látogatva: 2018.01.26.)
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/13227_0_2_POLG%C3%81RMESTEREK.pdf Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849-2010. szerk.: Gécs Béla] (Látogatva: 2018.01.26.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=34&layout=s Berthóty István dr. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám, 1929. július 21. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=34&layout=s Berthóty István dr. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám, 1929. július 21. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
43. sor: 43. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* István Berthóty de Bertót In: www.geni.com https://www.geni.com/people/Istv%C3%A1n-Berth%C3%B3ty-de-Bert%C3%B3t/6000000049172175827  
+
* István Berthóty de Bertót In: [https://www.geni.com/people/Istv%C3%A1n-Berth%C3%B3ty-de-Bert%C3%B3t/6000000049172175827 www.geni.com]
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]  
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]  

A lap 2018. augusztus 23., 18:00-kori változata

polgármester, kormányfőtanácsos

Tartalomjegyzék

Élete

Berthóty István

Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született. Régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet és Ágoston József.

Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.

Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).

1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 24-én a Széchenyi ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.

Munkássága

Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án Békés vármegye főjegyzője lett.

Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.

Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az Árpád fürdő és a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapító elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.

Díjak, elismerések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök