Korosy László (1863–1938)
A BékésWiki wikiből
a (→Munkássága: Szemián S. belső hivatkozás) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
'''[[1873]]-tól [[1877]]-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től [[1881]]-ig a [[Szarvas|szarvasi]] gimnázium diákja volt.''' Az önkéntes éveit leszolgálva '''közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett'''. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. [[1936]] végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban. | '''[[1873]]-tól [[1877]]-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től [[1881]]-ig a [[Szarvas|szarvasi]] gimnázium diákja volt.''' Az önkéntes éveit leszolgálva '''közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett'''. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. [[1936]] végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban. | ||
| - | Azon személyek közé tartozik, akinek portréját [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] megfestette. Áldozata volt egy az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak | + | Azon személyek közé tartozik, akinek portréját [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el. |
'''[[1938]]. [[február 28.|február 28-án]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. | '''[[1938]]. [[február 28.|február 28-án]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
[[Fájl:Korosy beszed 1929.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)]] | [[Fájl:Korosy beszed 1929.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)]] | ||
| - | [[1882|1882-ben]] '''megválasztották Békéscsaba''' nagyközség '''írnokigazgatójának'''. [[1887|1887-ben]] [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuelt]] követve '''jegyző, majd [[1897|1897-től]] főjegyző lett'''. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1910|1910-ben]] peres ügybe keveredett miután [[Hrabovszky Pál]] a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként [[Áchim L(iker) András (1871-1911)|Áchim L. András]] is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak. | + | [[1882|1882-ben]] '''megválasztották Békéscsaba''' nagyközség '''írnokigazgatójának'''. [[1887|1887-ben]] [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuelt]] követve '''jegyző, majd [[1897|1897-től]] főjegyző lett'''. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1910|1910-ben]] peres ügybe keveredett, miután [[Hrabovszky Pál]] a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként [[Áchim L(iker) András (1871-1911)|Áchim L. András]] is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak. |
| - | '''Jegyzősége alatt épült''' a [[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]], a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is | + | '''Jegyzősége alatt épült''' a [[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]], a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. |
| - | [[1888|1888-ban]], amikor [[Doboz]] alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik [[1891|1891-ben]] a Népegylettel szemben fejezték ki | + | [[1888|1888-ban]], amikor [[Doboz]] alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik [[1891|1891-ben]] a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki. |
| - | '''Tagja volt''' a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek | + | '''Tagja volt''' a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. [[1899|1899-ben]] az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület [[1904]]. [[május 1.|május 1-én]] országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt [[1926|1926-os]] lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter. |
| - | '''Több helyen elnöki tisztséget viselt | + | '''Több helyen elnöki tisztséget viselt:''' |
| + | * Békéscsabai Daloskör | ||
| + | * Városfejlesztő Csoport | ||
| + | * Békéscsabai Adófelszólaló Bizottság | ||
| + | * Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár békéscsabai bizottsága | ||
| + | * Csabai Tornaegyesület | ||
| + | |||
| + | [[1905|1905-ben]] a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. [[1921|1921-ben]] a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. [[1926|1926-ban]] a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották. | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| 28. sor: | 35. sor: | ||
== Műve == | == Műve == | ||
| - | * Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Források == | == Források == | ||
A lap 2018. október 17., 12:15-kori változata
főjegyző
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1863. november 7-én Korosy János és Jankovics Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Korosy Károly. Felesége Friedenstein Karolin.
1873-tól 1877-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től 1881-ig a szarvasi gimnázium diákja volt. Az önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. 1936 végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.
Azon személyek közé tartozik, akinek portréját Haan Antal megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.
1938. február 28-án hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának. 1887-ben Szemián Sámuelt követve jegyző, majd 1897-től főjegyző lett. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1910-ben peres ügybe keveredett, miután Hrabovszky Pál a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként Áchim L. András is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.
Jegyzősége alatt épült a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.
1888-ban, amikor Doboz alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik 1891-ben a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.
Tagja volt a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. 1899-ben az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület 1904. május 1-én országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt 1926-os lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.
Több helyen elnöki tisztséget viselt:
- Békéscsabai Daloskör
- Városfejlesztő Csoport
- Békéscsabai Adófelszólaló Bizottság
- Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár békéscsabai bizottsága
- Csabai Tornaegyesület
1905-ben a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. 1921-ben a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. 1926-ban a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.
Emlékezete
- 1938-ban utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. utca nevet kapta.
- 2003-ban emléktáblát kapott a Városháza árkádsorában.
Műve
- Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Források
- A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület igazgatósági jelentése az 1925. évről. In. Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 30. szám, 1926. február 7. 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
- Békés, 31. évf. 10. szám, 1899. március 5. 3. p. (Látogatva: 2017.10.27.)
- Békés, 39. évf. 13. szám, 1907. március 31. 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 431-432. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 143. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei közlöny, 26. évf. 56. szám, 1899. július 13. 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 29. évf. 12. szám, 1902. február 9. 4. p. (Látogatva: 2017.10.27.)
- Békésmegyei közlöny, 29. évf. 64. szám, 1902. augusztus 10. 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 31. évf. 31. szám, 1904. április 14. 3. p. Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 32. évf. 25. szám, 1905. február 16. 2. p. Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 32. évf. 81. szám, 1905. augusztus 24. 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 33. évf. 54. szám, 1906. június 24. 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 36. évf. 25. szám, 1909. március 28. 4. p. (Látogatva: 2017.10.28.)
- Békésmegyei közlöny, 37. évf. 28. szám, 1910. április 7. 4-5. p. (Látogatva: 2017.10.27.)
- Békésmegyei közlöny, 37. évf. 66. szám, 1910. augusztus 18. 3. p. (Látogatva: 2017.10.27.)
- Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717-1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 113. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Korosy László. In: Körösvidék. 19. évf. 48. sz. 1938. március 1. 2. p.
- Korosy László helyett Bohnert József kerül a közigazgatási bizottságba. In. Békésmegyei közlöny, 63. évf. 292. szám, 1936. december 22. 1. p. (Látogatva: 2017.10.27.)
- Körösvidék, 2. évf. 292. szám, 1921. december 25. 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
- Körösvidék, 2. évf. 91. szám, 1921. április 28. 3. p. (Látogatva: 2017.10.30.)
- Körösvidék, 6. évf. 253. szám, 1925. november 7. 6. p. (Látogatva: 2017.10.28.)
- Megalakult a villamosművek uj igazgatósága. In. Békésmegyei közlöny, 53. évf. 284. szám, 1926. december 15. 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
- Meghalt Korosy László. In: Békésmegyei Közlöny. 65. évf. 48. sz. 1938. március 1. 2. p.
- Tizenhárom betörés tettese a rendőrség kezei között. In. Békésmegyei közlöny, 52. évf. 88. szám, 2. p. (Látogatva: 2017.10.30.)
- Városfejlesztő Csoport alakul a városi képviselőtestület kebelében. In. Békésmegyei közlöny, 52. évf. 37. szám, 1925. február 15. 1. p. (Látogatva: 2017.10.27.)
Kapcsolódó irodalom
- A csabai jegyzőválasztás a megyegyűlés előtt. In. Békésmegyei közlöny, 36. évf. 42. szám, 1909. május 27. 4. p.
- Egy főjegyző ünneplése. In. Békésmegyei közlöny, 30. évf. 53. szám, 1903. július 2. 2. p.
- Jánossy Gyula polgármester mondott bucsubeszédet Korossy László koporsójánál. In. Békésmegyei közlöny, 65. évf. 49. szám, 1938. március 2. 1. p.
- Korosy László inditványa a közigazgatási bizottságban a vasúti menetrend megjavitása érdekében. In. Békésmegyei közlöny, 53. évf. 12. szám, 1926. január 16. 1. p.
- Sass Ervin: Nyolcvankét éve avatták fel a békéscsabai Kossuth-szobrot. In. Békés Megyei Népújság, 42. évf. 62. szám, 1987. március 14. 4. p.
