Szabó Pál (1893–1970)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Szabó Pál (író, politikus) lapot átneveztem Szabó Pál (1893-1970) névre: Egységesítés)
(javítások)
1. sor: 1. sor:
-
[[1893]]. [[április 5]]-én született, Biharugrán. Író, politikus.
+
író, politikus.
== Élete ==
== Élete ==
-
 
+
[[1893]]. [[április 5.|április 5]]-én született, Biharugrán. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll [[1909]]-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. [[1922]]-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] lapban. Emberek című regénye [[1930]]-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a [[Kelet Népe]], ahol [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. [[1945]] után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. [[1970]]. [[október 31.|október 31]]-én halt meg.
-
 
+
-
Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll [[1909]]-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. [[1922]]-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] lapban. Emberek című regénye [[1930]]-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a [[Kelet Népe]], ahol [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. [[1945]] után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. [[1970]]. [[október 31]]-én hal meg.
+
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
 
+
* Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét
-
 
+
* Szülőfalujában, Biharugrán [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte ]
-
Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét. Szülőfalujában, Biharugrán Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek 1].
+
== Fontosabb művei ==
== Fontosabb művei ==
-
 
-
 
* Emberek (1930)
* Emberek (1930)
* Csodavárás (1936)
* Csodavárás (1936)
24. sor: 19. sor:
== Fontosabb díjai ===
== Fontosabb díjai ===
-
 
-
 
* Baumgarten-díj (1949)
* Baumgarten-díj (1949)
* Kossuth-díj (1951, 1954)
* Kossuth-díj (1951, 1954)
-
 
-
 
-
== Hivatkozások ==
 
-
 
-
 
-
* [1]: [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékház]
 
-
 
== Források ==
== Források ==
-
 
-
 
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író)] In: wikipédia (Látogatva: 2017.08.09.)
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író)] In: wikipédia (Látogatva: 2017.08.09.)
* [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író]
* [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író]
* [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága (MEK)]
* [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága (MEK)]
-
 
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Irodalmárok]]
[[Kategória: Irodalmárok]]

A lap 2018. február 19., 12:35-kori változata

író, politikus.


Tartalomjegyzék

Élete

1893. április 5-én született, Biharugrán. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll 1909-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, 1915-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. 1922-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a Körösvidék lapban. Emberek című regénye 1930-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, Féja Géza is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a Kelet Népe, ahol Sinka István szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a népi mozgalom tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. 1944-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. 1945 után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. 1970. október 31-én halt meg.

Emlékezete

Fontosabb művei


Fontosabb díjai =

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(1893%E2%80%931970)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök