Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. december 19., 15:31-kori változata

mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos

Élete

Ádám (Áchim) Gusztáv

Ádám (Áchim) Gusztáv 1859. január 28-án született Békéscsabán. Édesapja Áchim Mihály rézműves, édesanyja Ondroviczky Teréz. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az 1911-es 17. számú rendelet tette lehetővé.

Az alap- és középfokú iskola elvégzése után mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját. 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, minden haladásnak kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt, élharcosa Békéscsaba műszaki fejlesztésének.

Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül. Lányaik Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).

Közel kilencven évet élt, 1946. február 4-én halt meg éredény-elmeszedésben, a Vasúti temetőben nyugszik.

Munkássága

Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta, részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. 1882-ben a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.

A vasút makói osztálymérnökeként 33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök tevékenykedett Sztraka Ernő városi mérnök mellett a városházán. Később városi főmérnök, majd 1918 után műszaki tanácsos lett. Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez. Több épületet és épületátalakítást tervezett. Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása (1893), az új Zöldfa vendéglő (1900), a Városi Közkórház (1903), a Munkásotthon (1903), a Járásbíróság bővítése (1907), a Munkácsy Mihály Múzeum (1912). 1894-ben áttervezte a Fiume Szálló homlokzatát és földszintjét; Wagner József csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el az épület kora eklektikus, máig megmaradt műemlékjellegét, külsejét.

Az 1888. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése 1896. május 30-án kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. 1897-ben a tervei alapján épült fel Békéscsabán az első óvoda. 1898-ban a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón adódott lehetőség Békéscsabán állami iskola építésére, az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca). Az Állami Elemi Népiskola építkezése Ádám Gusztáv és Zámecsnyik Sándor építész terve alapján indult. A 12 tantermes, modern népiskola épülete az 1902–1903-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.

Ádám Gusztáv kezdeményezte a városi villanytelep létesítését; 1906-tól mérnöki munkája mellett a cég vezetését is ellátta másfél évtizeden át. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt helyi igazgatója. Az 1918-ban létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.

Közéleti feladatokat is vállalt, több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek.

1930-ban nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét. A kiadványban adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az evangélikus nagytemplom építését, az épület értékeit. Oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és az emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására.

Díjak, elismerések

• Munkájának elismeréséül 1926-ban megkapta a IV. osztályú érdemrendet; ezt azok kapták, „akik az ország érdekében akár polgári, akár katonai téren kiváló buzgalommal és odaadással teljesítettek különösen hasznos szolgálatokat, és kitüntetésre méltónak bizonyultak”.

Emlékezete

• 2009-ben emléktáblát avattak tiszteletére a városháza földszinti árkádsorán.

Források

• Békés, 46. évf. 16. szám, 1914. április 19. 5. p. (Látogatva: 2017.11.06.)
• Békés, 48. évf. 26. szám, 1916. június 25. 5. p. (Látogatva: 2017.11.06.)
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerkesztette: Jároli József. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
• Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár