Aurora-kör
A BékésWiki wikiből
a |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (hivatkozások bővítése) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Második szakasza [[1918]]. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség. | Második szakasza [[1918]]. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség. | ||
| - | '''Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.''' | + | '''Az Auróra Kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.''' |
[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]] | [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]] | ||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
== '''Zenei élet''' == | == '''Zenei élet''' == | ||
| - | A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket. | + | A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. [[1935]]. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket. |
[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]] | [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]] | ||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== '''Képzőművészeti élet''' == | == '''Képzőművészeti élet''' == | ||
| - | Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével. | + | Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888-167)|Wagner József]] vezetésével. |
| - | 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított. | + | [[1923]]. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban [[Kolozsvári Sándor]], [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított. |
== '''Az Auróra Kör újraéledése''' == | == '''Az Auróra Kör újraéledése''' == | ||
| - | 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven. | + | 1943-ban megszünt az Auróra Kör. [[1998]]. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven. |
A lap 2017. október 29., 01:27-kori változata
A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.
A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. (Az auróra szó jelentése magyarul hajnal.) Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez. A kör alapelve ez volt: a kultúrával az embert kell felemelni, nem a kultúrát az emberhez lezülleszteni. A háború kitörésekor az Auróra Kör működésének első szakasza véget ért.
Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.
Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.
Tartalomjegyzék |
Irodalmi élet
A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. "NIL" álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. 1927. február 07-én Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.” 1929-ben az Auróra Kör könyvtárat alapított. A könyvtár állománya főként kortárs szerzők műveit tartalmazta. A könyvtár hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000 kötetet. Az Auróra Kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.
Zenei élet
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.
Képzőművészeti élet
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével. 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.
Az Auróra Kör újraéledése
1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.
Forrás
- A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216. p. Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum
- Kovács György: Az Auróra Kör nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: Békés Megyei Népújság 22.évf., 112.szám (1967.15.12.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár. Eleketronikus változat: Hungaricana (Látogatva: 2017.07.06.)
- Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397 Lelőhely: Békés Megyei Köynvtár
- Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Külső hivatkozások
- Az auróra kör élete régen. In: OSZK.hu
- Az Auróra kör szerepe a múzeum életében In: Egykor.hu
- Dr. Révész Sándor:Emléktábla avatás. In: Beol.hu
