Lischka Lipót (1867–1938)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (Sztraka + fásítás javítás) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | [[Fájl:Lischka lipot.jpg|bélyegkép|Lischka Lipót Békéscsabára érkezésekor]]Lischka Lipót [[1867|1867.]] [[Május 6.|május 6-án]] | + | [[Fájl:Lischka lipot.jpg|bélyegkép|Lischka Lipót Békéscsabára érkezésekor]]Lischka Lipót '''[[1867|1867.]] [[Május 6.|május 6-án]] Budán született''' Lischka Joannes és Steinbank Anna gyermekeként. Édesapja és két nagyapja is kertészek voltak. Keresztelőjére a budai Havas Boldogasszony-plébániatemplomban került sor. |
Kertészeti végzettségét a '''Haszonkertészeket Képző Iskolában''' és a '''Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben''' szerezte. Középiskolai tanulmányai után '''Bánlakon''' (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd [[1895]]-ben '''Nagybecskerekre''' (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg '''Gizella Paulicsekkel''', akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett. | Kertészeti végzettségét a '''Haszonkertészeket Képző Iskolában''' és a '''Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben''' szerezte. Középiskolai tanulmányai után '''Bánlakon''' (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd [[1895]]-ben '''Nagybecskerekre''' (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg '''Gizella Paulicsekkel''', akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett. | ||
| - | [[1899.]] márciusában '''Békéscsabára került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''Széchenyi liget''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a | + | [[1899.]] márciusában '''Békéscsabára került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''Széchenyi liget''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkészliget, az Élővíz-csatorna partja. Folytatta a város [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] által elkezdett fásítását. |
| - | A '''Természettudományi Társulat''' [[1906]]. [[március 28.|március 28-án]] | + | A '''Természettudományi Társulat''' [[1906]]. [[március 28.|március 28-án]] '''tagjává választotta'''. [[1922]]-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a '''vándorkiállításon második''' helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek. |
| - | Kezdeményezte '''a | + | Kezdeményezte '''a Békésvármegyei Kertészet Egyesület''' létrehozását, melynek alapító ülése [[1923]]. [[február 25.|február 25-én]] volt. Az egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, '''alelnöke''' Lischka Lipót '''lett'''. Legjelentősebb eredményük volt hogy, [[1933]]-ban megszervezték a '''megyei kertészeti kiállítás'''t. |
'''Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja''' volt, javaslatára [[1926]]-ban [[Békéscsaba|Békéscsabán]] rendezték a '''kertész nap'''ot. [[1927]]-ben az '''OMKE választmányi tag'''gá, később '''bíráló bizottsági tag'''gá választotta. | '''Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja''' volt, javaslatára [[1926]]-ban [[Békéscsaba|Békéscsabán]] rendezték a '''kertész nap'''ot. [[1927]]-ben az '''OMKE választmányi tag'''gá, később '''bíráló bizottsági tag'''gá választotta. | ||
| - | + | Növényfélékkel kereskedett, a [[Körösvidék (1)|Körösvidékben]] szakvéleményt is publikált. A [[Kertészeti Lapok|Kertészeti Lapokat]] szerkesztette. | |
| - | [[1938|1938.]] [[január 13.|január 13-án]] hunyt el | + | '''[[1938|1938.]] [[január 13.|január 13-án]] hunyt el''' [https://goo.gl/tmeMNV Réthy utca 2.] szám alatt álló otthonában. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
A lap 2018. október 19., 08:01-kori változata
főkertész
Tartalomjegyzék |
Élete
Kertészeti végzettségét a Haszonkertészeket Képző Iskolában és a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerezte. Középiskolai tanulmányai után Bánlakon (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd 1895-ben Nagybecskerekre (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg Gizella Paulicsekkel, akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett.
1899. márciusában Békéscsabára került, miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a Széchenyi liget kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkészliget, az Élővíz-csatorna partja. Folytatta a város Sztraka Ernő által elkezdett fásítását.
A Természettudományi Társulat 1906. március 28-án tagjává választotta. 1922-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a vándorkiállításon második helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek.
Kezdeményezte a Békésvármegyei Kertészet Egyesület létrehozását, melynek alapító ülése 1923. február 25-én volt. Az egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, alelnöke Lischka Lipót lett. Legjelentősebb eredményük volt hogy, 1933-ban megszervezték a megyei kertészeti kiállítást.
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja volt, javaslatára 1926-ban Békéscsabán rendezték a kertész napot. 1927-ben az OMKE választmányi taggá, később bíráló bizottsági taggá választotta.
Növényfélékkel kereskedett, a Körösvidékben szakvéleményt is publikált. A Kertészeti Lapokat szerkesztette.
1938. január 13-án hunyt el Réthy utca 2. szám alatt álló otthonában.
Emlékezete
Képgaléria
 A Lischka család |
 Lischka Lipót, a vadász |
 Lischka Lipót, az állatbarát |
 Lischka Lipót és felesége |
 Lischka Lipót az unokákkal |
 Állami oklevél, 1933. |
 Aranyérem, 1933. |
 Büntetlen előéletéről szóló bizonyítvány |
 Lischka Lipót gyászhíre |
 Halotti anyakönyvi kivonata |
 A temetésén elhangzó búcsúbeszéd |
 Lischka Lipót és neje sírja a Ligeti Katolikus temetőben |
 Lischka Lipót emlékoszlopa a ligetben |
Forrás
- Sicz György: Lischka Lipót In: Lischka Lipót-emlékkötet : 1867-1938. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : BMK, 2017. 27-48.p
- Ötven éves a Városi Színház In: Békésmegyei Közlöny 1927. február 13.
Kapcsolódó irodalom
- Áchim Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba. 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Bíró Endre: Bucsai Krónika. Bucsa, Budapest 2009.
- Baloghné Ormos Ilona (szerk.): Ormos Imre centenáriumi kiállítás. Bp. 2003.
- Bonyhádi Péter: A Békéscsabai Széchenyi Liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 10 Békéscsaba. 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Csoór István: Fák virágok füvek. A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat története. Gyula 1976. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületeinek nevei. Bcs. 2000.
- Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Békéscsaba. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi Ligete. Békéscsaba. 2016. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Jankovich B. Dénes – Erdmann Gyula (szerk.): Békéscsaba története I. Békéscsaba. 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kertész Éva – Domokos Tamás – Réthy Zsigmond: Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 4. Békéscsaba. 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kertész Éva: Békéscsaba dendrológiai értékei. In: Környezet és természetvédelmi évkönyv – 7. Szerk. Réthy Zsigmond. Békéscsaba. 1986. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi liget története és tájképi értéke. In: Natura Bekesiensis – 7. Békéscsaba. 2005. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Korniss Géza: Békéscsaba. Monográfia. Békéscsaba. 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tábori György: A városrendező. Csabai História. Békéscsaba. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Török József: A Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplom. Budapest. 2004.
Külső hivatkozások
- Lischka Lipót főkertészre emlékeztek In: BEOL (Látogatva: 2017. 05. 11.)
- Lischka Lipótnak köszönhetjük a kocsányos tölgyeket a ligetben In: Behir.hu (Látogatva: 2017. 05. 11.)
- Lischka Lipót 150 In: Youtube (Látogatva: 2017. 05. 11.)
