Mokos József (1892–1972)
A BékésWiki wikiből
(Kategória beillesztése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (Hivatkozások bővítése) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
'''Mokos József [[1892]]. [[november 22.|november 22-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született.''' Édesapja asztalos volt, kinek halála után Mokos József apai nagyapjához került Nagyváradra. Itt szerzett 1911-ben tanítói oklevelet. Ebben az évben Magyarpatakon tanított, majd [[1912]]-ben Csorváson kapott állást. [[1913]]-ban Pesten beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakára. 1914-ben önként jelentkezett katonának, de szemsérülése miatt leszerelték (bal szemére ezek után csökkentlátó maradt). 1918-tól 1920-ig folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol "Új rendszerű polgári iskolai rajztanári oklevelet" kapott. '''Tanárai voltak: Szinyei Merse Pál, Csók István, Edvi Illés Aladár, Erdőssy Béla, Tardos-Krenner Viktor, Lyka Károly.''' | '''Mokos József [[1892]]. [[november 22.|november 22-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született.''' Édesapja asztalos volt, kinek halála után Mokos József apai nagyapjához került Nagyváradra. Itt szerzett 1911-ben tanítói oklevelet. Ebben az évben Magyarpatakon tanított, majd [[1912]]-ben Csorváson kapott állást. [[1913]]-ban Pesten beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakára. 1914-ben önként jelentkezett katonának, de szemsérülése miatt leszerelték (bal szemére ezek után csökkentlátó maradt). 1918-tól 1920-ig folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol "Új rendszerű polgári iskolai rajztanári oklevelet" kapott. '''Tanárai voltak: Szinyei Merse Pál, Csók István, Edvi Illés Aladár, Erdőssy Béla, Tardos-Krenner Viktor, Lyka Károly.''' | ||
| - | [[1920]]-tól Békéscsabán élt, s mivel elválaszthatatlannak találta a művészi és a pedagógusi hivatást, mintegy negyedszázadon át tanított különböző iskolákban (polgári fiúiskola, ill. mezőgazdasági iskola). Ezzel egyidejűleg a Közművelődés Házában (mai múzeum) működő '''[[Auróra Kör]] egyik vezető egyéniségeként fontos szerepet töltött be a város kulturális életében'''. Az [[1920]]-as évek végén félállásban a múzeum képzőművészeti anyagának kezelője lett mint műtáros. A következő évtől a Magyar Képzőművészek Vidéki Szövetségének tagjai közé választották. [[1922]]-től [[1927]]-ig a Képzőművészeti Főiskola által szervezett Miskolci Nyári Művésztelepen dolgozott Benkhard Ágost tanár vezetése alatt. 1928-ban olaszországi, alsóausztriai tanulmányúton járt | + | [[1920]]-tól Békéscsabán élt, s mivel elválaszthatatlannak találta a művészi és a pedagógusi hivatást, mintegy negyedszázadon át tanított különböző iskolákban (polgári fiúiskola, ill. mezőgazdasági iskola). Ezzel egyidejűleg a Közművelődés Házában (mai múzeum) működő '''[[Auróra Kör]] egyik vezető egyéniségeként fontos szerepet töltött be a város kulturális életében'''. Az [[1920]]-as évek végén félállásban a múzeum képzőművészeti anyagának kezelője lett mint műtáros. A következő évtől a Magyar Képzőművészek Vidéki Szövetségének tagjai közé választották. [[1922]]-től [[1927]]-ig a Képzőművészeti Főiskola által szervezett Miskolci Nyári Művésztelepen dolgozott Benkhard Ágost tanár vezetése alatt. 1928-ban olaszországi, alsóausztriai tanulmányúton járt [[Csabai-Wagner József (1888-1967)|Wagner József]] építész és festő társaságában. Ugyanebben az évben került sor [[Békéscsaba|Békéscsabán]] Wagner, Mokos és [[Jankay Tibor (1899-1994)|Deutsch Tibor]] műveiből rendezett kiállításra. [[1930]]-ban magántanulmányúton volt Nagybányán Mikola Andrással, Bernáth Auréllal és Szobotka Imrével.''' Az [[Auróra Kör|Auróra-kör]] képzőművészeti szakosztályát vetette. [[1950]]-[[1972]] között a Balassi Művelődési Ház Képzőművészeti Körének egyik tanára, [[1955]]-től vezetője volt.''' Életének utolsó éveiben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztályának elnökeként és az országos választmány tagjaként tevékenykedett. |
Tanárként oktató munkáját mindig előbbre helyezte egyéni művészi céljainál. Pedagógusi és művészi munkája mellett hosszú éveken át volt a [[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] műtárosa, majd helyettes igazgatója, számos kiállítás rendezője, '''a Munkácsy Emlékszoba életrehívója'''. A múzeumi gyűjtemény gyarapításában, az itt élt, vagy innen elszármazott művészek (Perlrott-Csaba Vilmos, Vidovszky Béla, Csabai-Wágner József...) műveinek megszerzésében jelentős szerepet játszott. Pedagógusi munkásságának elismeréseként 1961-ben aranydiplomát, [[1967]]-ben Munka Érdemrend kitüntetést kapott. '''[[1972]]. [[július 3.|július 3-án]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el.''' | Tanárként oktató munkáját mindig előbbre helyezte egyéni művészi céljainál. Pedagógusi és művészi munkája mellett hosszú éveken át volt a [[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] műtárosa, majd helyettes igazgatója, számos kiállítás rendezője, '''a Munkácsy Emlékszoba életrehívója'''. A múzeumi gyűjtemény gyarapításában, az itt élt, vagy innen elszármazott művészek (Perlrott-Csaba Vilmos, Vidovszky Béla, Csabai-Wágner József...) műveinek megszerzésében jelentős szerepet játszott. Pedagógusi munkásságának elismeréseként 1961-ben aranydiplomát, [[1967]]-ben Munka Érdemrend kitüntetést kapott. '''[[1972]]. [[július 3.|július 3-án]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el.''' | ||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| - | + | * [[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?pg=88&layout=s Állandóan emelkedik az Aurorahangversenyek színvonala és látogatottsága]] In: Békés Megyei Közlöny 63. évf. 243. sz. (1936. október 23.) | |
| - | == | + | |
| - | + | ||
* Mokos József emlékkiállítása. Békéscsaba Város Tanácsa. Munkácsy Mihály Múzeum. Katalógus. Szerk. V. Kiss Margit. Fel. kiad. Babák György. Bcs. 1973. 34 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | * Mokos József emlékkiállítása. Békéscsaba Város Tanácsa. Munkácsy Mihály Múzeum. Katalógus. Szerk. V. Kiss Margit. Fel. kiad. Babák György. Bcs. 1973. 34 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
A lap 2018. január 20., 20:17-kori változata
festőművész, tanár
Tartalomjegyzék |
Életrajza
Mokos József 1892. november 22-én Békéscsabán született. Édesapja asztalos volt, kinek halála után Mokos József apai nagyapjához került Nagyváradra. Itt szerzett 1911-ben tanítói oklevelet. Ebben az évben Magyarpatakon tanított, majd 1912-ben Csorváson kapott állást. 1913-ban Pesten beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakára. 1914-ben önként jelentkezett katonának, de szemsérülése miatt leszerelték (bal szemére ezek után csökkentlátó maradt). 1918-tól 1920-ig folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol "Új rendszerű polgári iskolai rajztanári oklevelet" kapott. Tanárai voltak: Szinyei Merse Pál, Csók István, Edvi Illés Aladár, Erdőssy Béla, Tardos-Krenner Viktor, Lyka Károly.
1920-tól Békéscsabán élt, s mivel elválaszthatatlannak találta a művészi és a pedagógusi hivatást, mintegy negyedszázadon át tanított különböző iskolákban (polgári fiúiskola, ill. mezőgazdasági iskola). Ezzel egyidejűleg a Közművelődés Házában (mai múzeum) működő Auróra Kör egyik vezető egyéniségeként fontos szerepet töltött be a város kulturális életében. Az 1920-as évek végén félállásban a múzeum képzőművészeti anyagának kezelője lett mint műtáros. A következő évtől a Magyar Képzőművészek Vidéki Szövetségének tagjai közé választották. 1922-től 1927-ig a Képzőművészeti Főiskola által szervezett Miskolci Nyári Művésztelepen dolgozott Benkhard Ágost tanár vezetése alatt. 1928-ban olaszországi, alsóausztriai tanulmányúton járt Wagner József építész és festő társaságában. Ugyanebben az évben került sor Békéscsabán Wagner, Mokos és Deutsch Tibor műveiből rendezett kiállításra. 1930-ban magántanulmányúton volt Nagybányán Mikola Andrással, Bernáth Auréllal és Szobotka Imrével. Az Auróra-kör képzőművészeti szakosztályát vetette. 1950-1972 között a Balassi Művelődési Ház Képzőművészeti Körének egyik tanára, 1955-től vezetője volt. Életének utolsó éveiben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztályának elnökeként és az országos választmány tagjaként tevékenykedett. Tanárként oktató munkáját mindig előbbre helyezte egyéni művészi céljainál. Pedagógusi és művészi munkája mellett hosszú éveken át volt a békéscsabai múzeum műtárosa, majd helyettes igazgatója, számos kiállítás rendezője, a Munkácsy Emlékszoba életrehívója. A múzeumi gyűjtemény gyarapításában, az itt élt, vagy innen elszármazott művészek (Perlrott-Csaba Vilmos, Vidovszky Béla, Csabai-Wágner József...) műveinek megszerzésében jelentős szerepet játszott. Pedagógusi munkásságának elismeréseként 1961-ben aranydiplomát, 1967-ben Munka Érdemrend kitüntetést kapott. 1972. július 3-án Békéscsabán hunyt el.
Festői témavilága az 1920-as években érlelődött meg. Ez a témavilág szűk körű, intim: portrékban, a kedélyesen hullámzó tájakban s a közvetlen tárgyi környezet ábrázolásában nyilvánult meg. Mesterei a nagybányaiak voltak. Képei mély emberi kapcsolatokról vallanak; harmóniagazdagságot, bensőségességet árasztanak.
A Munkácsy Mihály Múzeumban több ízben rendeztek emlékkiállítást: 1973-ban, továbbá 1992-ben Mokos József és tanítványai címmel, születésének 100. valamint halálának 20. és 60. évfordulója alkalmából. 1994-ben a Városházán Mokos Termet, majd annak falán emléktáblát avattak tiszteletére.
Forrás
- [Állandóan emelkedik az Aurorahangversenyek színvonala és látogatottsága] In: Békés Megyei Közlöny 63. évf. 243. sz. (1936. október 23.)
- Mokos József emlékkiállítása. Békéscsaba Város Tanácsa. Munkácsy Mihály Múzeum. Katalógus. Szerk. V. Kiss Margit. Fel. kiad. Babák György. Bcs. 1973. 34 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- Banner Zoltán Mokos József és tanítványai = Sodrás. 1. évf. 1993. 1. sz. 50-65. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Banner Zoltán Mokos József-esztendő = Békés Megyei Hírlap. 47. évf. 1992. április 18-20. 93. sz. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 377-378. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kiss Margit, V. A festő Mokos József = Békési Élet. 9. évf. 1974. 1. sz. 45-65. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Papp János Látogatóban Mokos Józsefnél = Békési Élet. 6. évf. 1971. 1. sz. 68-72. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Sallai Lajos Mokos Józsefre emlékezünk = Békés Megyei Népújság. 28. évf. 1973. január 14. 11. sz. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tóth János, Cs. Mokos József emlékére. Egy ecsetvonásnyi örökkévalóság = Heti Mérleg. 2. évf. 1992. 14. sz. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Vass István, G. A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Bcs. 1979. Városi Tanács V.B. 48-51. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
