Beliczey Géza (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. július 25., 18:28-kori változata

földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”

Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István (1827-1902) és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911) gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.

A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.

Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a Csanádapáca - Újkígyós - Békéscsaba - Doboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, Baghy Alojziaval (1873-1963) Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.

Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.

A Gazdasági Egylet alapszabálymódosítását követően, 1912-ben elnökké választotta, majd 1922-ben örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. 1913-ban Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották munkapárti programjával, egészen 1918-ig tevékeny politikai szerepet végzett. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.

Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben, majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.

Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Források

• Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. (1938. május 4.) 99. sz. p. 1-2. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám, 1998. február 27. 13.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)

• Békésvármegye tíz éve. 1918-1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. p. 6. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 490. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)

• Békés, 50. évf. 19. szám, 1918. május 12. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)

• Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 419. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 105. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám, 1907. június 6. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)

• Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám, 1908. június 14. 4.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)

• Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám, 1909. szeptember 19. 4.p (Látogatva: 2017. 06. 28.)

• Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám, 1924. március 4. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)

• Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám, 1926. február 2. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 28.)

• Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám, 1926. december 25. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)

• Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám, 1937. november 7. 2.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945.

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2017. 06. 28.)

• Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 1972. 214.p (Látogatva: 2017. 06. 29.)