Lischka Lipót (1867–1938)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. május 27., 18:59-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2017. május 27., 19:59-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) (→Élete) Újabb szerkesztés →
9. sor:		9. sor:
	[[1899.]] márciusában '''Békéscsabára került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''Széchenyi liget''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkész liget, az Élővíz csatorna partja és ő kezdeményezte a város befásítását is.		[[1899.]] márciusában '''Békéscsabára került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''Széchenyi liget''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkész liget, az Élővíz csatorna partja és ő kezdeményezte a város befásítását is.
-	A Természettudományi Társulat [[1906.]] [[március 28.|március 28-án]] választmányi ülésen taggá választotta. [[1922]]-ben részt vett a '''Faluszövetség kiállításán''', a vándorkiállításon második helyezést ért el. Különböző növényféléket is értékesített, a Körösvidékben szakvéleményt is publikált. Igazgatósági tagja volt a '''Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.'''-nek.	+	A '''Természettudományi Társulat''' [[1906.]] [[március 28.|március 28-án]] választmányi ülésen '''taggá választotta'''. [[1922]]-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a '''vándorkiállításon második''' helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a [[Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.]]-nek.
-	Az '''Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja''' volt, javaslatára [[1926]]-ban '''Békéscsabán rendezték a kertész napot'''. [[1927]]-ben az OMKE választmányi taggá, később bíráló bizottsági taggá választotta. A Kertészeti Lapokat is szerkesztette. Kezdeményezte a '''Békésvármegyei Kertészet Egyesület létrehozását''', melynek alapító ülése [[1923.]] [[február 25.|február 25-én]] volt. Az Egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, alelnöke Lischka Lipót lett. Legjelentősebb eredményükként,[[1933]]-ban megszervezték a '''megyei kertészeti kiállítást'''.	+	Kezdeményezte a [[Békésvármegyei Kertészet Egyesület]] létrehozását, melynek alapító ülése [[1923.]] [[február 25.|február 25-én]] volt. Az Egyesület első elnöke [[Dr. Medovarszky Mátyás]], '''alelnöke''' Lischka Lipót '''lett'''. Legjelentősebb eredményükként, [[1933]]-ban megszervezték a '''megyei kertészeti kiállítás'''t.
		+
		+	Az [[Országos Magyar Kertészeti Egyesület]] (OMKE) '''vidéki tagja''' volt, javaslatára [[1926]]-ban [[Békéscsaba|Békéscsabán]] rendezték a '''kertész nap'''ot. [[1927]]-ben az '''OMKE választmányi tag'''gá, később '''bíráló bizottsági tag'''gá választotta.
		+
		+	Különböző növényféléket is értékesített, a [[Körösvidék|Körösvidékben]] szakvéleményt is publikált. A [[Kertészeti Lapok|Kertészeti Lapokat]] is szerkesztette.
	[[1938.]] [[január 13.|január 13-án]] hunyt el a Réthy utca 2. szám alatt álló otthonában.		[[1938.]] [[január 13.|január 13-án]] hunyt el a Réthy utca 2. szám alatt álló otthonában.

---

A lap 2017. május 27., 19:59-kori változata

főkertész

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Emlékezete 3 Képgaléria 4 Forrás 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

Élete

Lischka Lipót 1867. május 6-án Budán született Lischka Joannes és Steinbank Anna gyermekeként. Édesapja és két nagyapja is kertészek voltak. Keresztelőjére a budai Havas Boldogasszony-plébániatemplomban került sor.

Kertészeti végzettségét a Haszonkertészeket Képző Iskolában és a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerezte. Középiskolai tanulmányai után Bánlakon (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd 1895-ben Nagybecskerekre (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg Gizella Paulicsekkel, akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett.

1899. márciusában Békéscsabára került, miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a Széchenyi liget kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkész liget, az Élővíz csatorna partja és ő kezdeményezte a város befásítását is.

A Természettudományi Társulat 1906. március 28-án választmányi ülésen taggá választotta. 1922-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a vándorkiállításon második helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek.

Kezdeményezte a Békésvármegyei Kertészet Egyesület létrehozását, melynek alapító ülése 1923. február 25-én volt. Az Egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, alelnöke Lischka Lipót lett. Legjelentősebb eredményükként, 1933-ban megszervezték a megyei kertészeti kiállítást.

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja volt, javaslatára 1926-ban Békéscsabán rendezték a kertész napot. 1927-ben az OMKE választmányi taggá, később bíráló bizottsági taggá választotta.

Különböző növényféléket is értékesített, a Körösvidékben szakvéleményt is publikált. A Kertészeti Lapokat is szerkesztette.

1938. január 13-án hunyt el a Réthy utca 2. szám alatt álló otthonában.

Emlékezete

• Lischka Lipót tanösvény a Széchenyi ligetben

• Lischka Lipót-emlékoszlop a Széchenyi ligetben (2017)

Képgaléria

A Lischka család	Lischka Lipót, a vadász	Lischka Lipót, az állatbarát	Lischka Lipót és felesége
Lischka Lipót az unokákkal	Állami oklevél, 1933.	Aranyérem, 1933.	Büntetlen előéletéről szóló bizonyítvány
Lischka Lipót gyászhíre	Halotti anyakönyvi kivonata	A temetésén elhangzó búcsúbeszéd

Forrás

• Sicz György: Lischka Lipót In. Lischka Lipót-emlékkötet : 1867-1938. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : BMK, 2017. 27-48.p

Kapcsolódó irodalom

• Áchim Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba. 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Bíró Endre: Bucsai Krónika. Bucsa, Budapest 2009.
• Baloghné Ormos Ilona (szerk.): Ormos Imre centenáriumi kiállítás. Bp. 2003.
• Bonyhádi Péter: A Békéscsabai Széchenyi Liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 10 Békéscsaba. 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Csoór István: Fák virágok füvek. A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat története. Gyula 1976. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületeinek nevei. Bcs. 2000.
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Békéscsaba. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi Ligete. Békéscsaba. 2016. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Jankovich B. Dénes – Erdmann Gyula (szerk.): Békéscsaba története I. Békéscsaba. 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Kertész Éva – Domokos Tamás – Réthy Zsigmond: Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 4. Békéscsaba. 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Kertész Éva: Békéscsaba dendrológiai értékei. In: Környezet és természetvédelmi évkönyv – 7. Szerk. Réthy Zsigmond. Békéscsaba. 1986. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi liget története és tájképi értéke. In: Natura Bekesiensis – 7. Békéscsaba. 2005. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Korniss Géza: Békéscsaba. Monográfia. Békéscsaba. 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tábori György: A városrendező. Csabai História. Békéscsaba. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Török József: A Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplom. Budapest. 2004.

Külső hivatkozások

• Lischka Lipót főkertészre emlékeztek In: BEOL (Látogatva: 2017. 05. 11.)
• Lischka Lipótnak köszönhetjük a kocsányos tölgyeket a ligetben In: Behir.hu (Látogatva: 2017. 05. 11.)
• Lischka Lipót 150 In: Youtube (Látogatva: 2017. 05. 11.)