Soltész János (1789?–1859)
A BékésWiki wikiből
a (Kiegészítés) |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
Az [[1842|1842-ben]] megírt feljegyzése '''az ugrai egyháztörténet legkorábbi forrásdokumentuma'''. ''Az Ugrai Ecclésiéról való jegyzés''ben megörökítette az ugrai templom építéstörténetét, az anyakönyveztetés kezdeteit. Számba vette Ugra földesurait, a település lelkipásztorait – ő maga a 22. volt a sorban. Adatokat közölt Ugra felekezeti megoszlásáról. | Az [[1842|1842-ben]] megírt feljegyzése '''az ugrai egyháztörténet legkorábbi forrásdokumentuma'''. ''Az Ugrai Ecclésiéról való jegyzés''ben megörökítette az ugrai templom építéstörténetét, az anyakönyveztetés kezdeteit. Számba vette Ugra földesurait, a település lelkipásztorait – ő maga a 22. volt a sorban. Adatokat közölt Ugra felekezeti megoszlásáról. | ||
- | [[1849]]. [[július 18.|július 18-án]] '''a [[Református parókia (Biharugra)|biharugrai parókián]] vendégeskedett [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]], [[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]] és [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]'''. A Petőfi családot Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes kísérte. Ekkor '''Petőfi a tiszteletessel megíratta Arany Jánosnak, hogy Erdélybe megy'''. Másnap innen indultak Bem tábornokhoz Erdélybe. Petőfi a mai Magyarország területén, Soltész Jánosnál töltötte az utolsó éjszakáját. A paplakon [[Petőfi Sándor-emléktábla (Biharugra)|emléktábla]] őrzi Petőfi látogatásának emlékét. A Bihar vármegyét bemutató monográfia Petőfi házként említi az ugrai parókiát. | + | [[1849]]. [[július 18.|július 18-án]] '''a [[Református parókia (Biharugra)|biharugrai parókián]] vendégeskedett [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]], [[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]] és [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]'''. A Petőfi családot Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes kísérte. Ekkor '''Petőfi a tiszteletessel megíratta Arany Jánosnak, hogy Erdélybe megy'''. Másnap innen indultak Bem tábornokhoz Erdélybe. Petőfi a mai Magyarország területén, Soltész Jánosnál töltötte az utolsó éjszakáját. A paplakon [[Petőfi Sándor-emléktábla (Biharugra)|emléktábla]] őrzi Petőfi látogatásának emlékét. A Bihar vármegyét bemutató monográfia Petőfi házként említi az ugrai parókiát. Soltész a haláláig őrizte az asztalt, melynél a költő vacsorázott. Az ereklye Darabant Ferenc ugrai nótáriushoz, majd az unokájához került Kőrösszegapátiba. |
Soltész János 70 éves korában, '''[[1859]]. [[április 14.|április 14-én]] hunyt el Ugrán'''. [[április 16.|Április 16-án]] helyezték örök nyugalomra. | Soltész János 70 éves korában, '''[[1859]]. [[április 14.|április 14-én]] hunyt el Ugrán'''. [[április 16.|Április 16-án]] helyezték örök nyugalomra. | ||
16. sor: | 16. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
+ | * Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. 514. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Hegyesi Márton: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HABM_Lk_24/?pg=151&layout=s Bihar vármegye 1848–49-ben. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 2000. 151. p.] (Látogatva: 2022. 11. 29.) | * Hegyesi Márton: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HABM_Lk_24/?pg=151&layout=s Bihar vármegye 1848–49-ben. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 2000. 151. p.] (Látogatva: 2022. 11. 29.) | ||
* Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
A lap jelenlegi, 2023. január 30., 16:03-kori változata
református lelkipásztor
Tartalomjegyzék |
Élete, munkássága
Soltész János Árpádról érkezett Ugrára. 1830 áprilisától (Mile László református lelkész után) egészen a haláláig a település lelkipásztoraként szolgált. Egyike volt a nagyszalontai egyházvidék egyházi tanácsbíráinak.
Az 1842-ben megírt feljegyzése az ugrai egyháztörténet legkorábbi forrásdokumentuma. Az Ugrai Ecclésiéról való jegyzésben megörökítette az ugrai templom építéstörténetét, az anyakönyveztetés kezdeteit. Számba vette Ugra földesurait, a település lelkipásztorait – ő maga a 22. volt a sorban. Adatokat közölt Ugra felekezeti megoszlásáról.
1849. július 18-án a biharugrai parókián vendégeskedett Petőfi Sándor, Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi családot Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes kísérte. Ekkor Petőfi a tiszteletessel megíratta Arany Jánosnak, hogy Erdélybe megy. Másnap innen indultak Bem tábornokhoz Erdélybe. Petőfi a mai Magyarország területén, Soltész Jánosnál töltötte az utolsó éjszakáját. A paplakon emléktábla őrzi Petőfi látogatásának emlékét. A Bihar vármegyét bemutató monográfia Petőfi házként említi az ugrai parókiát. Soltész a haláláig őrizte az asztalt, melynél a költő vacsorázott. Az ereklye Darabant Ferenc ugrai nótáriushoz, majd az unokájához került Kőrösszegapátiba.
Soltész János 70 éves korában, 1859. április 14-én hunyt el Ugrán. Április 16-án helyezték örök nyugalomra.
Lásd még
Források
- Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. 514. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848–49-ben. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 2000. 151. p. (Látogatva: 2022. 11. 29.)
- Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Beszterczey László: A biharugrai templom vallatása. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 75. szám (1985. március 30.) 7. p.
- Both Imre: Ugrán éjszakázott utoljára. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 48. szám (2006. február 25.) 5. p.
- Muhi Sámuel: Közlemény a n.-szalontai e. megyei f. év május 25-ik napján tartott képviseleti gyüléséről. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 2. évf. 24. szám (1859. június 14.)
- Petőfi asztala Ugrán. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 311. szám (1988. december 31.) 3. p.
- Sass Ervin: Petőfiék Ugrán. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 62. szám (1985. március 15.) 4. p.