Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914)
A BékésWiki wikiből
a (Kiegészítés) |
a (Urszinyiné Molnár Júlia (1849‒1914) lapot átneveztem Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914) névre: Hosszú kötőjel) |
A lap 2021. december 4., 14:04-kori változata
földbirtokos
Tartalomjegyzék |
Élete
Urszinyi Dezsőné szül. Molnár Júlia 1849-ben született Molnár István és Szathmáry Juliánna gyermekeként.
Urszinyi Andor ügyvéd fiával, Urszinyi Dezső miniszteri titkárral házasodott össze, gyermekük nem született. Férje halála után, 1905-ben a gerendási birtokára költözött.
Urszinyiné Molnár Júlia 65 éves korában, 1914. augusztus 18-án hunyt el Békéscsabán. Augusztus 19-én a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Az engesztelő gyászmiseáldozatot augusztus 21-én tartották.
Hagyatéka
Végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy a háromszáz holdnyi gerendási ingatlana vételárából az ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti villaszerű házában, melyben „apátlan-anyátlan árvák nyernek majd elhelyezést nemre és vallásra való tekintet nélkül”. A vagyon összértékét 80 és 400 ezer korona közöttire becsülte a korabeli sajtó. Az alapítvány szerint az árvaház felirata ez lett volna: „Urszinyi Dezső és neje Molnár Júlia alapítványi községi árvaház”.
Urszinyiné a cselédjéről, Penyaska Terézről is gondoskodott, akire 10 ezer koronát és egy lakást hagyott.
A végrendeletet Urszinyi Dezső rokonai megtámadták, de a bíróság elutasította a keresetet, a hagyaték véglegesen Békéscsaba tulajdonába került. Az alapító levél szerint a községi árvaházba elsősorban békéscsabai gyermekeket vettek volna fel, akik tizenkét, kivételes esetekben tizennégy éves korukig maradhattak volna az intézetben, és csak az állami elemi iskolába járhattak volna. A földet értékesítették, azonban a pénz, miután hadikölcsönbe kellett elhelyezni, hamarosan elértéktelenedett.
Felmerült, hogy a város más helyen létesít árvaházat, s így teljesíti Urszinyiné végakaratát. Az Urszinyi-féle árvaház nem nyílt meg, a villát polgármesteri lakásként használták. Jelenleg a Békés Megyei Könyvtár részeként funkcionál.
Emlékezete
- A város 1925-ben Urszinyi Dezsőné utcát alakított ki az akkori Szőlős (Szőlő) utca kettéosztásával, ezzel állított emléket Urszinyiné Molnár Júlia nemes felajánlásának.
Lásd még
Források
- A pörnyertes Békéscsaba. In: Pesti Hírlap, 39. évf. 40. szám (1917. február 9.) 14. p. (Látogatva: 2018. 01. 10.)
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Állami anyakönyvek, 1895–1975 / Békéscsaba (Békés). In: FamilySearch.org (Látogatva: 2021. 12. 03.)
- Békéscsaba nagy öröksége. In: Az Est, 5. évf. 212. szám (1914. augusztus 25.) 6. p. (Látogatva: 2019. 03. 14.)
- Békéscsabai községi árvaház. In: Békés, 48. évf. 5. szám (1916. január 30.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 205–206. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Elhunyt uriasszony. In: Békésmegyei Függetlenség, 10. évf. 66. szám (1914. augusztus 19.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Halálozások. In: Vasárnapi Ujság, 52. évf. 48. szám (1905. november 26) 778. p. (Látogatva: 2018. 01. 10.)
- Helyükön az uj uccatáblák. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 243. szám (1925. október 27.) 3. p. (Látogatva: 2021. 12. 03.)
- Nagy alapitvány csabai leány-árvaházra. In: Békés, 46. évf. 34. szám (1914. augusztus 23.) 5. p. (Látogatva: 2019. 03. 14.)
- Négyszázezer korona Békéscsabának. In: Pesti Napló, 65. évf. 205. szám (1914. augusztus 25.) 10. p. (Látogatva: 2018. 01. 10.)
- Urszinyi-árvaház. In: Csabai házak blog (Látogatva: 2018. 04. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Gál Miksa: Egy másik alapitvány története. In: Délmagyarország, 12. évf. 234. szám (1936. október 4.) 10. p.
- Gécs Béla: Példa nélküli emberbaráti adomány. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 16. szám (2019. augusztus 29.) 16. p.
