Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozás javítása)
a (Belső hivatkozások javítása)
5. sor: 5. sor:
A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a [[19. század]] közepén, '''[[1843]] és [[1850]] között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz.
A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a [[19. század]] közepén, '''[[1843]] és [[1850]] között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz.
-
'''[[1853]]-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''[[20. század]] közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.  
+
'''[[1853]]-ban''' – a tragikus betyártámadást követően meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''[[20. század]] közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.  
-
A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.
+
A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.
== Az épület ==
== Az épület ==
A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot '''Pásztor János Munkácsy-mellszobra''' díszíti. Munkácsy képei a '''négy Munkácsy-teremben''' láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.
A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot '''Pásztor János Munkácsy-mellszobra''' díszíti. Munkácsy képei a '''négy Munkácsy-teremben''' láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.
-
A '''Zöldszalonban''' [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], a '''Vörös Szalonban''' Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.
+
A '''Zöldszalonban''' [[Haan Antal (1827–1888)|Haan Antal]], a '''Vörös Szalonban''' Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.
Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó '''eredeti, korabeli bútorok''', melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.
Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó '''eredeti, korabeli bútorok''', melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.
21. sor: 21. sor:
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
-
* Lenthár Márta: Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.
+
* Lenthár Márta: Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7–8) 107. 6.p.
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Bakó Zsuzsanna: A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54-56. P.
+
* Bakó Zsuzsanna: A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54–56. P.
* Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: Heti Mérleg 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P. [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu302_csabai_merleg_1994_20.pdf Elektronikus változat]
* Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: Heti Mérleg 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P. [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu302_csabai_merleg_1994_20.pdf Elektronikus változat]
* Elfogadták a Munkácsy Emlékház kertépítészeti pályázatát. Békés Megyei Hírlap 49. (jan. 20.) 16. 1. p.
* Elfogadták a Munkácsy Emlékház kertépítészeti pályázatát. Békés Megyei Hírlap 49. (jan. 20.) 16. 1. p.
* Fábián István: Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.
* Fábián István: Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.
-
* Kürti Katalin: Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10-12.) 84. 7. p.
+
* Kürti Katalin: Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10–12.) 84. 7. p.
* Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.
* Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.
41. sor: 41. sor:
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2021. február 24., 18:45-kori változata

A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsabán, a Gyulai út 5. szám alatt található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.

Tartalomjegyzék

Története

A Munkácsy Emlékház

A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott klasszicista udvarház a 19. század közepén, 1843 és 1850 között épült, építtetője Steiner Jakab, uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után befogadták Munkácsy Mihály húgát, Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. Életének talán legszebb emlékei kötötték ehhez a házhoz.

1853-ban – a tragikus betyártámadást követően – meghalt Steinerné, az özvegyen maradt Steiner eladta a házat, ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a 20. század közepéig az Omaszták (Omaszta József és neje, majd gyermekei) lakták, majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még 1989-ben döntést hoztak az épület teljes rekonstruálására, melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.

A kiállítóhely 21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat – kapott a Nemzeti Galériától hosszú lejáratú letéttel. Az Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.

Az épület

A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot Pásztor János Munkácsy-mellszobra díszíti. Munkácsy képei a négy Munkácsy-teremben láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.

A Zöldszalonban Haan Antal, a Vörös Szalonban Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.

Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó eredeti, korabeli bútorok, melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.

A múzeumi fogadóban az Omaszták tükrös szekrénye, a Zöldszalonban késő biedermeier bútoroaik, a 4. Munkácsy teremben pedig szecessziós ülőgarnitúrájuk tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy 1850-es gyártású utazóláda, az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök