Tevan Margit (1901–1978)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. március 23., 11:36-kori változata

ötvösművész

Tevan Margit sírja a Farkasréti temetőben.

Élete

1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.

Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. 1917–1919 között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán, később Zutt Richárd és Kiss Ferenc mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. 1927–1928-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.

1927-ben férjhez ment Engel Miklós vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak. 1936-ban megszületett gyermekük, István, aki később grafikusként alkotott. A család tagjai – zsidó származásuk miatt – a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesültek. Engel Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza, a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg 1944-ben. Margit és kisfia a pesti gettóban ismerősöknél talált menedéket. 1945 márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. 1945 szeptemberében visszaköltöztek fővárosi lakásukba.

1978. november 3-án rövid súlyos betegség után hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.

Munkássága

Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismerték.

A második világháború után igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők. Munkái megtekinthetők az Iparművészeti Múzeumban és a Munkácsy Mihály Múzeum Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének állandó kiállításán.

Kiállításai

Egyéni

• 1981 • Iparművészeti Múzeum, Budapest
• 1988 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
• 1996 • Lánchíd Galéria, Budapest (fiával, Engel Tevan Istvánnal közös kiállítás)
• 2007 • Munkácsy Mihály Emlékház, Békéscsaba

Válogatott csoportos kiállítások

• 1926 • Aurora-kör, Békéscsaba
• 1931 • Iparművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
• 1932 • Magyar Műhely Szövetség, Corvin Áruház, Budapest
• 1932 • Magyar Kultúrszövetség, Budapest
• 1943 • Belvárosi Művészeti Szalon
• 1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
• 1953 • 1. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1953 • Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1956 • Képző- és Iparművészeti kiállítás, Szeged
• 1958 • Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
• 1959 • 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1960 • Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
• 1962 • Katona József Múzeum, Kecskemét
• 1963 • Iparművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
• 1965 • 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1967 • Budapesti Műszaki Egyetem, Kollégium
• 1966 • Modern Iparművészeti kiállítás, Sátoraljaújhely
• 1969 • Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
• 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 2013 • Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

Díjak, elismerések

• 1932: IV. Országos Kézművesipari Kiállítás, elismerő oklevél
• 1933: Budapest Székesfőváros elismerő oklevele
• 1937: Párizsi Világkiállítás Diplôme d’Honneur díja
• 1939: A new yorki világkiállítás oklevele
• 1940: La Triennale di Milano kiállítás ezüstérme
• 1957: Munkácsy-díj
• 1962: Érdemes Művész cím
• 1976: Munka Érdemrend arany fokozata
• 1977: Kiváló Művész cím

Források

• Az Aurora művészeti kiállításának megnyitása. In: Békés Megyei Közlöny 53. évf. 202. sz. (1926. szeptember 7.)
• Buzinkay Péter: Magyar Művészeti Műhely (1917–1929) – Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében. In: Art-magazin 6/2. (2008) 80. p.
• Koczogh Ákos: Tevan Margit. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kolozsváry és Tevan kiállítás kiállításvezető, Békéscsaba, 2007
• Niedzielsky Katalin: Melegséget sugárzó szobrok. In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 37. szám (2007. február 13.)
• Tevan Margit: Minden ház ellenségesen áll. Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései. Budapest : Tevan Alapítvány, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Turok Margit: Tevan Margit, a magyar ötvösség megújítója. In: Örökség 11/3. (2007) 4. p.
• Ván Hajnalka: A zseniális Tevan család In: Csabensis : Békéscsaba 300. Szerk.: Ando György, Kutyej Pál Gábor. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Iparművészeti Múzeum: Art Deco és Modernizmus. Lakásművészet Magyarországon, 1920–1940. Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap számára. [Elektronikus dokumentum] Budapest, 2012 (Látogatva: 2018. 11. 11.)
• Pataki Judit – Jékely Zsombor: Az Iparművészeti Múzeum kiállításainak jegyzéke, 1975–2007. [Elektronikus dokumentum] Budapest : Iparművészeti Múzeum, 2007 (Látogatva: 2018. 11. 11.)

Külső hivatkozások

• Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány honlapja (Látogatva: 2018. 01. 05.)
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III. 1993–2001. Főszerk.: Fitz Péter (Látogatva: 2017. 12. 18.)
• Munkácsy Mihály Múzeum honlapja (Látogatva: 2018. 02. 14.)
• Tevan Margit. In: Museum.hu (Látogatva: 2017. 12. 18.)
• Tevan Margit a Nőkért Egyesület honlapján (Látogatva: 2017. 12. 18.)
• Tevan Margit. In: Wikipedia (Látogatva: 2017. 12. 18.)