Jároli József (helytörténész)
A BékésWiki wikiből
a (Jároli József lapot átneveztem Jároli József (helytörténész) névre: Cím kiegészítése) |
a (Kiegészítések, új fotó) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | |||
| - | |||
helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros | helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| + | [[Fájl:Jaroli Jozsef 2014.jpg|bélyegkép|300px|Jároli József]] | ||
Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''. | Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''. | ||
| 13. sor: | 12. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | '''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a [[Békési Élet]] című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában. | + | '''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a ''[[Békési Élet]]'' című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja [[Gyomaendrőd|Gyoma]], [[Szeghalom]] és [[Békés]] térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában. |
[[1971|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979|1979-től]] [[1994|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást. | [[1971|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979|1979-től]] [[1994|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást. | ||
| - | Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az 1990-ben alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát. | + | Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az [[1990|1990-ben]] alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát. |
| - | '''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012 | + | '''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012]] és [[2019]] között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöki teendőit látta el. [[2014|2014-től]] a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke. |
== Díjak, kitüntetések == | == Díjak, kitüntetések == | ||
| - | * | + | * Szocialista Kultúráért kitüntetés (1975) |
| - | * | + | * Bél Mátyás-emlékérem (2002) |
| + | * Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata (2020) | ||
== Válogatott könyvei, tanulmányai == | == Válogatott könyvei, tanulmányai == | ||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | * „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv | + | * „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv Evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.) |
| - | * Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám | + | * Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ | + | * Kitüntető cím. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2020/22/csabai-merleg-2020-22.pdf Csabai Mérleg, 30. évf. 22. szám (2020. november 19.) 7. p.] (Látogatva: 2021. 09. 30.) |
| + | * Tisztújító közgyűlést tartottak a csabai városvédők. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tisztujito-kozgyulest-tartottak-a-csabai-varosvedok-1836736/ Beol.hu] (Látogatva: 2021. 09. 30.) | ||
| + | * Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ Beol.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.) | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozás == | ||
| + | * A hét embere a fegyelem és az emberség együttesére tett hitet. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/a-het-embere-a-fegyelem-es-az-emberseg-egyuttesere-tett-hitet-242893/ Beol.hu] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
| 56. sor: | 61. sor: | ||
[[Kategória:Pedagógusok]] | [[Kategória:Pedagógusok]] | ||
[[Kategória:Néprajzkutatók]] | [[Kategória:Néprajzkutatók]] | ||
| + | [[Kategória:Helytörténészek]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. szeptember 30., 10:09-kori változata
helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros
Tartalomjegyzék |
Élete
Jároli József 1947. szeptember 27-én született Orosházán.
A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. 1971-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd 1971-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1979-ben Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán a levéltáros szakot is elvégezte. Egyetemi doktorátust 1984-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen.
1974-ben házasságot kötött Csala Erzsébet magyar‒orosz szakos tanárral, egy lányuk és egy fiuk született; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.
1975 óta Békéscsabán él.
Munkássága
Másodéves OTDK-s hallgatóként már Szegeden, a történelem tanszéken elkezdte a kutatómunkát Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. Első, Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó publikációja a Békési Élet című folyóirat 1970/3. számában jelent meg. 1974 óta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében a városi monográfiák számára. Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz. Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.
1971-től két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. 1973-ban a Békés Megyei Levéltárhoz került, ahol 1979-től 1994-ig igazgatóhelyettesként dolgozott, majd a Békési Fióklevéltár vezetője lett. Innen vonult nyugdíjba 2008-ban, de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.
Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, a honismereti bizottság tagja volt. Később az 1990-ben alakult Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt 1991 júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.
Számos társadalmi funkciót is ellát. A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. 2012 és 2019 között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöki teendőit látta el. 2014-től a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.
Díjak, kitüntetések
- Szocialista Kultúráért kitüntetés (1975)
- Bél Mátyás-emlékérem (2002)
- Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata (2020)
Válogatott könyvei, tanulmányai
- Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)
- Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Szeghalmon (szerző, 1979)
- Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)
- Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)
- Honismereti Évkönyv (szerkesztő, 1994)
- Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (társszerző, 1995)
- Dokumentumok az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez (szerkesztő, 1995)
- A gyulai földész társulatok története 1858‒1974. Gyulai füzetek 9. (1998)
- Göndöcs Benedek munkássága. Gyulai füzetek 10. (1998)
- Szabadkígyós, Újkígyós (szerző, 2001)
- A rendszerváltás folyamata az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban (szerkesztő, 2001)
- Békés megye képes krónikája (társszerző, 2001)
- Békés a reformkorban és 1848‒49-ben (szerző, 2006)
- A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950‒1990 (szerző, 2006)
- Üdvözlet Gyuláról (társszerző, 2006)
- Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig (szerző, 2014)
- Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1‒2. (szerkesztő, 2014, 2015)
- Csabensis. Békéscsaba 300. „Ami csabai…” múzeumi sorozat (szakmai lektor, szerző, 2017)
Források
- „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: Evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
- Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kitüntető cím. In: Csabai Mérleg, 30. évf. 22. szám (2020. november 19.) 7. p. (Látogatva: 2021. 09. 30.)
- Tisztújító közgyűlést tartottak a csabai városvédők. In: Beol.hu (Látogatva: 2021. 09. 30.)
- Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: Beol.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
Külső hivatkozás
- A hét embere a fegyelem és az emberség együttesére tett hitet. In: Beol.hu
