István malom (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése) |
a (1915-ös leégés pontos dátuma) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Az István malom [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a Gyulai út 2. szám alatt található, az Élővíz-csatorna keleti partján. | + | Az István malom [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a Gyulai út 2. szám alatt található, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] keleti partján. |
== Története == | == Története == | ||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Magyarország első gőzmalmát ‒ a József malmot ‒ [[1841|1841-ben]] építették meg Pesten, Széchenyi István szorgalmazására. 12 évvel később, [[1853|1853-ban]] már '''Békéscsabán''' is megkezdte működését egy gőzmalom. A városban akkoriban mintegy 60 száraz-, vízi- és szélmalom működött. '''A városi tanács [[1850]]. [[február 3.|február 3-án]] határozta el a gőzmalom létesítését''', építésére a hamburgi születésű Pain Antal gépésszel kötött szerződést a képviselő-testület. '''A kétemeletes malom [[1851]] nyarára elkészült''', és júliusban megindult a gőzgép. Az őrlés nem volt gazdaságos, ezért a malmot átalakították, és csak [[1853|1853-ban]] helyezték üzembe. | Magyarország első gőzmalmát ‒ a József malmot ‒ [[1841|1841-ben]] építették meg Pesten, Széchenyi István szorgalmazására. 12 évvel később, [[1853|1853-ban]] már '''Békéscsabán''' is megkezdte működését egy gőzmalom. A városban akkoriban mintegy 60 száraz-, vízi- és szélmalom működött. '''A városi tanács [[1850]]. [[február 3.|február 3-án]] határozta el a gőzmalom létesítését''', építésére a hamburgi születésű Pain Antal gépésszel kötött szerződést a képviselő-testület. '''A kétemeletes malom [[1851]] nyarára elkészült''', és júliusban megindult a gőzgép. Az őrlés nem volt gazdaságos, ezért a malmot átalakították, és csak [[1853|1853-ban]] helyezték üzembe. | ||
| - | A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel Békéscsabának nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Az üzemet [[1860|1860-ban]] Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos vették meg, majd [[1865|1865-ben]] felajánlották a városnak, mely az [[1866|1866-os]] rendkívüli aszály miatt nem ment bele a vételbe. A malmot ezután Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. Az alföldi vasút Nagyvárad‒Békéscsaba‒Hódmezővásárhely közötti szakasza [[1871|1871-re]] megépült, és ezzel Békéscsaba vasúti csomópont lett, gazdasági forgalma fellendült, kiváló minőségű búzalisztjét osztrák, cseh és morva kereskedők is keresték. '''[[1872|1872-ben]] Rosenthal Márton''' gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester '''megvásárolta''' Epstein Lajos özvegyétől '''a kis gőzmalmot'''. | + | A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel Békéscsabának nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Az üzemet [[1860|1860-ban]] Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos vették meg, majd [[1865|1865-ben]] felajánlották a városnak, mely az [[1866|1866-os]] rendkívüli aszály miatt nem ment bele a vételbe. A malmot ezután Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. Az alföldi vasút Nagyvárad‒Békéscsaba‒Hódmezővásárhely közötti szakasza [[1871|1871-re]] megépült, és ezzel Békéscsaba vasúti csomópont lett, gazdasági forgalma fellendült, kiváló minőségű búzalisztjét osztrák, cseh és morva kereskedők is keresték. '''[[1872|1872-ben]] [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Márton]]''' gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester '''megvásárolta''' Epstein Lajos özvegyétől '''a kis gőzmalmot'''. |
=== A magyar malomipar büszkesége === | === A magyar malomipar büszkesége === | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
=== Az első tűzvész === | === Az első tűzvész === | ||
| - | A malom [[1912|1912-ig]] az akkori viszonyoknak megfelelően modern üzemmé fejlődött. Az őrlemények szállítása az [[1905|1905-ben]] a malom telepére bevezetett gazdasági vasúton történt. [[1913|1913-ban]] kapacitását több mint a kétszeresével emelték fel. A cég '''[[1914|1914-ben]] az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet vette fel'''. '''[[1915]] | + | A malom [[1912|1912-ig]] az akkori viszonyoknak megfelelően modern üzemmé fejlődött. Az őrlemények szállítása az [[1905|1905-ben]] a malom telepére bevezetett gazdasági vasúton történt. [[1913|1913-ban]] kapacitását több mint a kétszeresével emelték fel. A cég '''[[1914|1914-ben]] az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet vette fel'''. '''[[1915]]. [[március 6.|március 6-án]]''' lisztpor robbanása következtében '''az épület kigyulladt, balszárnya teljesen leégett'''. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a gépek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. Az újjáépítés már májusban elkezdődött [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] városi mérnök tervei alapján, aki utasításokat adott arra, hogyan tegyék erősebbé és tűzbiztosabbá az épületet. A 15 vagonos malom és a 250 vagonos siló építését [[1916|1916-ban]] fejezték be, és a termelés újraindult. |
A malmot és a vasútállomást összekötő normál nyomtávú iparvágány építése [[1920|1920-ban]] készült el. [[1925|1925-ben]] felépült az ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. [[1930]] körül a malom már 150 embernek adott munkát, vevői között ott voltak a skandináv államok, Anglia, Franciaország, Ausztria, Csehország, Olaszország, Hollandia, Svájc, sőt Algéria és Egyiptom is. [[1936]] júliusában a cég '''beolvadt a Borsod‒Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt.-be'''. [[1938|1938-tól]] a malom teljesen a háborús termelésre tért át, és szinte kizárólag Németországba és a csatlós államokba szállított. | A malmot és a vasútállomást összekötő normál nyomtávú iparvágány építése [[1920|1920-ban]] készült el. [[1925|1925-ben]] felépült az ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. [[1930]] körül a malom már 150 embernek adott munkát, vevői között ott voltak a skandináv államok, Anglia, Franciaország, Ausztria, Csehország, Olaszország, Hollandia, Svájc, sőt Algéria és Egyiptom is. [[1936]] júliusában a cég '''beolvadt a Borsod‒Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt.-be'''. [[1938|1938-tól]] a malom teljesen a háborús termelésre tért át, és szinte kizárólag Németországba és a csatlós államokba szállított. | ||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
* Az István malom szerkezetét is megrongálta a vasárnapi vihar. In: [https://koroshircentrum.hu/2019/07/07/az-istvan-malom-szerkezetet-is-megrongalta-a-vasarnapi-vihar/ Körös Hírcentrum] | * Az István malom szerkezetét is megrongálta a vasárnapi vihar. In: [https://koroshircentrum.hu/2019/07/07/az-istvan-malom-szerkezetet-is-megrongalta-a-vasarnapi-vihar/ Körös Hírcentrum] | ||
| + | * Ég a Rosenthal-malom! In: Békésmegyei Függetlenség, 11. évf. 19. szám (1915. március 7.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog] | * István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog] | ||
* Kiégett a békéscsabai István malom. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 11. szám (2019. június 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Kiégett a békéscsabai István malom. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 11. szám (2019. június 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
A lap jelenlegi, 2020. július 30., 12:47-kori változata
Az István malom Békéscsabán a Gyulai út 2. szám alatt található, az Élővíz-csatorna keleti partján.
Tartalomjegyzék |
Története
A kezdetek
Magyarország első gőzmalmát ‒ a József malmot ‒ 1841-ben építették meg Pesten, Széchenyi István szorgalmazására. 12 évvel később, 1853-ban már Békéscsabán is megkezdte működését egy gőzmalom. A városban akkoriban mintegy 60 száraz-, vízi- és szélmalom működött. A városi tanács 1850. február 3-án határozta el a gőzmalom létesítését, építésére a hamburgi születésű Pain Antal gépésszel kötött szerződést a képviselő-testület. A kétemeletes malom 1851 nyarára elkészült, és júliusban megindult a gőzgép. Az őrlés nem volt gazdaságos, ezért a malmot átalakították, és csak 1853-ban helyezték üzembe.
A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel Békéscsabának nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Az üzemet 1860-ban Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos vették meg, majd 1865-ben felajánlották a városnak, mely az 1866-os rendkívüli aszály miatt nem ment bele a vételbe. A malmot ezután Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. Az alföldi vasút Nagyvárad‒Békéscsaba‒Hódmezővásárhely közötti szakasza 1871-re megépült, és ezzel Békéscsaba vasúti csomópont lett, gazdasági forgalma fellendült, kiváló minőségű búzalisztjét osztrák, cseh és morva kereskedők is keresték. 1872-ben Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester megvásárolta Epstein Lajos özvegyétől a kis gőzmalmot.
A magyar malomipar büszkesége
A következő két évtizedben az egyre nagyobb kereslet miatt Rosenthal Márton, korszerű technikai berendezésekkel ellátva, jelentősen felfejlesztette a malmot, melynek egyik része három-, másik része négyemeletes lett. 1892-ben a város engedélyezte, hogy az épület háromemeletes részeit is négyemeletesre alakíthassák. Ebben az időszakban Békéscsabán egymás után épültek gőzmalmok, a város fontos malomipari központtá vált, lisztjének híre a világ sok részébe eljutott. Az Aradi Iparkamara kimutatása szerint az akkor Első Békéscsabai Gőzmalom néven működő malom 1893-ban 9638 tonna lisztet értékesített (Angliába, Franciaországba, Ausztriába is szállított), és a történelmi Magyarország második legnagyobb malma volt a pécskai malom után. A bővítések után a malom a város egyik legszebb épülete lett, és az is maradt egészen 2019-ig.
Az első tűzvész
A malom 1912-ig az akkori viszonyoknak megfelelően modern üzemmé fejlődött. Az őrlemények szállítása az 1905-ben a malom telepére bevezetett gazdasági vasúton történt. 1913-ban kapacitását több mint a kétszeresével emelték fel. A cég 1914-ben az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet vette fel. 1915. március 6-án lisztpor robbanása következtében az épület kigyulladt, balszárnya teljesen leégett. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a gépek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. Az újjáépítés már májusban elkezdődött Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján, aki utasításokat adott arra, hogyan tegyék erősebbé és tűzbiztosabbá az épületet. A 15 vagonos malom és a 250 vagonos siló építését 1916-ban fejezték be, és a termelés újraindult.
A malmot és a vasútállomást összekötő normál nyomtávú iparvágány építése 1920-ban készült el. 1925-ben felépült az ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. 1930 körül a malom már 150 embernek adott munkát, vevői között ott voltak a skandináv államok, Anglia, Franciaország, Ausztria, Csehország, Olaszország, Hollandia, Svájc, sőt Algéria és Egyiptom is. 1936 júliusában a cég beolvadt a Borsod‒Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt.-be. 1938-tól a malom teljesen a háborús termelésre tért át, és szinte kizárólag Németországba és a csatlós államokba szállított.
Az István malom bezárása
A második világháború után a gőzmalmot államosították, az üzem ekkor vette fel az István malom nevet. Az elavult berendezést korszerűsítették, a termelésben évről évre javuló eredményeket értek el. A malom 1953-ban, fennállásának 100. évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését, az évi 6000 vagont. Éves átlagban 245 embert foglalkoztattak. 1961-ben a malmot villamosították. Békés megyében a korábbi száz malomból 1973-re már csak tíz maradt, az István malom évi 6300 vagonos teljesítőkapacitásával az ország egyik legnagyobb malma volt.
A rendszerváltás után a jó infrastruktúrával rendelkező cég ‒ 1994. március 31-től Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Rt. ‒ még növelni tudta árbevételét és piaci részesedését. A malmot külföldi befektetőknek értékesítették, jogutódja, az Agrimill Kereskedelmi Rt. egy angol befektetőcsoport tulajdonába került. 1999-ben a békéscsabai székhelyű Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. a hazai lisztpiac 12-13 százalékát birtokolta, és Magyarország legnagyobb gabonaipari vállalatává vált. Az István malomban 2005 áprilisában állította le a termelést a nyíregyházi székhelyű, a malmot 2004 nyarán két évre bérbe vevő Szabolcs Gabona Holding Rt. A magyarországi egymillió tonnás szükségletnél jóval magasabb volt az őrlőteljesítmény, így a békéscsabai malom is főként román exportra termelt, de a kivitel 2004‒2005-re szinte nullára esett vissza. Az indoklás szerint a cég más városokban korszerűbb malmokkal rendelkezett, így a békéscsabai malmot zárták be...
Szétporladt múlt
A termelés leállítását követően az épületet egy ideig lisztlerakó és -értékesítő helyként használták. 2010 után a városi önkormányzat, a tulajdonosokkal (István Malom Ingatlanhasznosító Kft.) együttműködve, látványos terveket készíttetett az üresen álló épület közösségi hasznosítására. A hatmilliárd forintra becsült beruházás végül nem valósult meg.
2019. május 21-én az István malom eddig ismeretlen okból kigyulladt. A tűzesetet néhány perccel 17 óra után észlelték. A békéscsabai és a megye több településéről érkezett tűzoltók minden erőfeszítése ellenére a lángok átterjedtek az épület összes szintjére. 18.30 óra körül a tetőszerkezet összeomlott, majd az épület mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt. A hatalmas tűz továbbterjedését 20.45 óra körül sikerült megállítani. A tragédia után statikai vizsgálatokat folytattak, és hamar megkezdődött az épület megerősítése; hálós acélszerkezetet, acélgerendákat kezdtek beépíteni a hatszintes épület negyedik szintjének magasságában, hogy megtámasszák a 26 méteres falakat.
A 2019. július 7-i viharban a nemrég kiégett István malom tovább rongálódott az óriási szél miatt: a malom Széchenyi liget felőli oldaláról egy nagyobb rész ledőlt.
Források
- Az István malom szerkezetét is megrongálta a vasárnapi vihar. In: Körös Hírcentrum
- Ég a Rosenthal-malom! In: Békésmegyei Függetlenség, 11. évf. 19. szám (1915. március 7.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- István malom. In: Csabai házak blog
- Kiégett a békéscsabai István malom. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 11. szám (2019. június 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Megszólalt a kiégett békéscsabai malom ügyvezetője. In: HVG.hu
- Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974). (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
