Palotai Károly (1935–2018)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (képfeltöltés)
a (Külső hivatkozások: +1 tétel)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
Palotai Károly '''[[1935]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Palotai (Priskin) Mihály békéscsabai tűzoltó volt, az 1930-as években magyarosította nevét Palotaira. Károlynak négy testvére született: Mihály, György, János (egyszeres magyar válogatott kapus lett, 1954-ben Grosics Gyulát váltva lépett pályára) és Judit.
Palotai Károly '''[[1935]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Palotai (Priskin) Mihály békéscsabai tűzoltó volt, az 1930-as években magyarosította nevét Palotaira. Károlynak négy testvére született: Mihály, György, János (egyszeres magyar válogatott kapus lett, 1954-ben Grosics Gyulát váltva lépett pályára) és Judit.
-
Palotai Károly Békéscsabán '''a Közgazdasági Technikumba járt középiskolába, [[1953|1953-ban]] érettségizett'''. A labdarúgás mellett fiatal korában kézilabdázott is. [[1953]] és [[1955]] között '''Békéscsabán a BSZSE, később a Békéscsabai Építők labdarúgója volt'''. Dolgozott a Békéscsabai Építőipari Vállalatnál, a Győri Vagon- és Gépgyárnál és a Siemensnél is az NSZK-ban. Légióskodása alatt megtanult németül, emellett angolul és szlovákul is tudott.
+
Palotai Károly Békéscsabán '''az 1. Sz. Általános Iskolába, majd középiskolába a Közgazdasági Technikumba járt, [[1953|1953-ban]] érettségizett'''. A labdarúgás mellett fiatal korában kézilabdázott is. [[1953]] és [[1955]] között '''Békéscsabán a BSZSE, később a Békéscsabai Építők labdarúgója volt'''. Dolgozott a Békéscsabai Építőipari Vállalatnál, a Győri Vagon- és Gépgyárnál és a Siemensnél is az NSZK-ban. Légióskodása alatt megtanult németül, emellett angolul és szlovákul is tudott.
-
Feleségétől '''két gyermeke''' született: a lemezlovas '''Zsolt és László'''.
+
[[1960|1960-ban]] megházasodott. '''Két gyermekük''' született: a lemezlovas '''Zsolt és László'''.
Szabadidejét a sportolás mellett a szabálykönyvek tanulmányozásával töltötte. Barátaival szívesen lábteniszezett, kártyázott. Nyomon követte a televíziós sportközvetítéseket. Nyúl községben szőlője is volt, borkészítéssel is foglalkozott.  
Szabadidejét a sportolás mellett a szabálykönyvek tanulmányozásával töltötte. Barátaival szívesen lábteniszezett, kártyázott. Nyomon követte a televíziós sportközvetítéseket. Nyúl községben szőlője is volt, borkészítéssel is foglalkozott.  
64. sor: 64. sor:
== Források ==
== Források ==
 +
* Az 1. Sz. Általános Iskola jubileumi évkönyve, 1901–2001 : iskolánk első 100 évéből. Szerk.: Domokosné Megyesi Éva, Árvainé Papp Anna. Békéscsaba : 1. Sz. Általános Isk., 2002. 138. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Akinek a futball az ajándék : Palotai Károly ma ünnepli a 70. születésnapját. In: Nemzeti Sport, 103. évf. 248. szám, 2005. szeptember 11. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Akinek a futball az ajándék : Palotai Károly ma ünnepli a 70. születésnapját. In: Nemzeti Sport, 103. évf. 248. szám, 2005. szeptember 11. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Anyakönyvi hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_3/?query=%22Priskin%20Mih%C3%A1ly%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=82&layout=s  Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 162. szám, 1926. július 21. 3. p.] (Látogatva: 2018. 07. 16.)
* Anyakönyvi hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_3/?query=%22Priskin%20Mih%C3%A1ly%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=82&layout=s  Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 162. szám, 1926. július 21. 3. p.] (Látogatva: 2018. 07. 16.)
114. sor: 115. sor:
* „Nem kétséges, hogy bajnok lesz a Győri ETO!” – Interjú Palotai Károllyal In: [http://www.nemzetisport.hu/tipp365x/nem-ketseges-hogy-bajnok-lesz-a-gyori-eto-2243533 www.nemzetisport.hu]
* „Nem kétséges, hogy bajnok lesz a Győri ETO!” – Interjú Palotai Károllyal In: [http://www.nemzetisport.hu/tipp365x/nem-ketseges-hogy-bajnok-lesz-a-gyori-eto-2243533 www.nemzetisport.hu]
* Palotai Károly temetése. In: [https://www.beol.hu/sport/helyi-sport/palotai-karoly-temetese-1182793/ www.beol.hu]
* Palotai Károly temetése. In: [https://www.beol.hu/sport/helyi-sport/palotai-karoly-temetese-1182793/ www.beol.hu]
 +
* Papp Győző: Győré Palotai Károly gazdag hagyatéka. In: [https://www.kisalfold.hu/sport/helyi-sport/gyore-palotai-karoly-gazdag-hagyateka-6233475/ Kisalfold.hu]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2019. szeptember 20., 15:32-kori változata

olimpiai és magyar bajnok labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, sportvezető

Tartalomjegyzék

Élete

Palotai Károly halhatatlanná avatása

Palotai Károly 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. Édesapja, Palotai (Priskin) Mihály békéscsabai tűzoltó volt, az 1930-as években magyarosította nevét Palotaira. Károlynak négy testvére született: Mihály, György, János (egyszeres magyar válogatott kapus lett, 1954-ben Grosics Gyulát váltva lépett pályára) és Judit.

Palotai Károly Békéscsabán az 1. Sz. Általános Iskolába, majd középiskolába a Közgazdasági Technikumba járt, 1953-ban érettségizett. A labdarúgás mellett fiatal korában kézilabdázott is. 1953 és 1955 között Békéscsabán a BSZSE, később a Békéscsabai Építők labdarúgója volt. Dolgozott a Békéscsabai Építőipari Vállalatnál, a Győri Vagon- és Gépgyárnál és a Siemensnél is az NSZK-ban. Légióskodása alatt megtanult németül, emellett angolul és szlovákul is tudott.

1960-ban megházasodott. Két gyermekük született: a lemezlovas Zsolt és László.

Szabadidejét a sportolás mellett a szabálykönyvek tanulmányozásával töltötte. Barátaival szívesen lábteniszezett, kártyázott. Nyomon követte a televíziós sportközvetítéseket. Nyúl községben szőlője is volt, borkészítéssel is foglalkozott.

82 éves korában, 2018. február 3-án Győrben hunyt el. Február 26-án a győri Nádorvárosi köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Játékosként

Az érettségit követően bátyja, János csapatához a Győri ETO-hoz igazolt – első osztályú klub tagjaként elkerülte a katonai szolgálatot. Győri játékosként az 1956-os események után többedmagával elhagyta az országot és nyugatra távozott, a német Freiburgba szerződött, az NSZK-ban németül is megtanult. 1958-ban visszatért Győrbe, csapatkapitánya és az év játékosa lett az 1963-as bajnokcsapatnak. Részese volt a klub BEK-menetelésének (Bajnokcsapatok Európa-kupája), ami egészen az elődöntőig tartott. A fedezetként és csatárként is kiváló teljesítményt nyújtó Palotai csapatkapitánya volt az 1964-ben Tokióban aranyérmes olimpiai válogatottnak, érmét azonban csak a győri szurkolók kezdeményezésére kaphatta meg, mivel a döntőt sérülés miatt kihagyta. Az olimpiai csapat mellett nyolcszor pályára lépett a B-válogatottban is, a felnőtt válogatottnál kerettagságig jutott.

Edzője volt Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc, Orczifalvy István és Jeny Rudolf. Még labdarúgóként, 1959-ben sikeres játékvezetői vizsgát tett. Az edzősködéshez szükséges tanfolyamot is elvégezte, visszavonulása után a győri gyermekcsapatot edzette.

Játékos pályafutásának térdsérülés vetett véget 1967-ben. 1955 és 1967 között 171 NB I-es fellépésen 45 gólt szerzett. A magyar bajnoki cím mellett három alkalommal Magyar Kupagyőztes lett a Győrrel.

Játékvezetőként

Visszavonulása után partjelzőként és játékvezetőként tevékenykedett. Első mérkőzését 1970. október 11-én vezette Szombathelyen. Hazai és nemzetközi viszonylatban is egyre többen elismerték, 1971-ben tagja lett a FIFA játékvezetői keretének, szakmai elismertségét az 1974-es Hollandia–Uruguay világbajnoki mérkőzés kitűnő játékvezetésével alapozta meg. A legkiválóbb FIFA-játékvezetők között számon tartott Palotai bíráskodott a müncheni (1972) és montreali olimpián (1976), az NSZK-beli (1974), az argentínai (1978) és spanyolországi (1982) világbajnokságokon, valamint az 1980-as Európa Bajnokságon. 1974-ben Palotai Károly lett az első alkalommal világbajnoki döntőn közreműködő tartalék játékvezető. 117 nemzetközi mérkőzésén vezetett kettő BEK- (1976, 1981) és egy-egy KEK- (1979), UEFA Kupa- (1975) és Szuperkupa-finálét (1978). A játékvezetői feladat mellett 19-szer partjelzőként kapott szerepet. Legnehezebb mérkőzésének az 1978-as Argentína–Brazíliát tekintette, melyet lapok felmutatása nélkül levezetett. Itthon 215 NB I-es labdarúgó-mérkőzésen dirigált. Egyedülálló teljesítménynek tekinthető a Bayern München–St. Étienne BEK-döntő, majd három nappal később a Skócia–Anglia mérkőzés vezetése 1976-ban, mindezt ugyanabban a stadionban.

1983-ban, 48 évesen felhagyott a játékvezetéssel. Bíróként a nyelvtudást és az előzetes, szóbeli figyelmeztetést tartotta fontosnak. Megítélése szerint a jó játékvezetéshez a játék ismerete mellett intelligencia is szükséges. A hazai játékvezetéstől Szombathelyen búcsúzott a Haladás–MTK VM összecsapással. Utolsó mérkőzése a Románia–Csehszlovákia EB-selejtező volt. Pályafutása során az egész világot bejárta.

Sportvezetőként

Nyugdíjazását követően sem vált el a labdarúgástól: tanfolyamokat, képzéseket tartott.

Sportdiplomataként a hazai és nemzetközi szervezeteknél is szerepet vállalt. 1989-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tagjává választották. Volt elnökhelyettese a Játékvezetői Testületnek, tagja és ellenőre a FIFA Játékvezetői Bizottságának (1990 és 1994 között), illetve 1985-től 20 éven keresztül UEFA játékvezető-ellenőr. Támogatásával honfitársa, Puhl Sándor vezethette az 1994-es világbajnokság döntőjét.

További tisztségei:

Szerepet vállalt a közéletben is. Előbb előadói, majd 1983-tól elnökhelyettesi feladatokat látott el a Győr-Sopron megyei Testnevelési és Sporthivatalnál.

Díjak, kitüntetések

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök